Varsányi Pál

(Budapest,1902 – Budapest, 1990)

Varsányi Pál Budapesten született, szülei Varsányi (Grünhut) Emil tisztviselő, és Schwarcz Ilona. Gyermekkorát Nógrád megyében töltötte, de kora ifjúságától már Budapesten, a város peremén élt. Korán jelentkező rajzkészségét előbb a Barcsay utcai gimnázium tanulójaként fejlesztette, de életpályája alakulását meghatározta az Uitz Béla által vezetett Proletár Képzőművészeti Tanműhely a Tanácsköztársaság idején. A numerus clausus miatt a húszas évek elején nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ezért három évig egy szabadiskolában képezte magát. Itt többek között Fényes Adolf is tanította, grafikatanára Zádor István volt. 1928-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. 1933-ban készítette el első nagyszabású munkáját, a 12 lapos Antifasiszta című mappát. Ezt saját kezűleg nyomtatta, és nevével ellátva illegálisan terjesztette. Ady, Petőfi, József Attila költészetének hatására keletkezett, drámai hatású fametszeteiben a kétkezi munkások élményeit fogalmazta meg. Ezekből a fametszetekből és az Antifasiszta mappa lapjaiból néhányat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteménye is őriz.

A Népszava szerkesztőségén keresztül 1934-ben csatlakozott a frissen megalakult Szocialista Képzőművészek Csoportjához, de az akkoriban ott folyó meddő viták, valamint műveinek negatív fogadtatása miatt hamarosan eltávolodott a csoporttól. 1935-től, ahogy megfogalmazta, „magányos művészpartizán” lett. Nem állíthatott ki, és Magyarországon szinte teljesen ismeretlen maradt. Külföldön azonban számontartották, megbecsülték, és számos európai lap közölte műveit. A háború alatt munkaszolgálatos volt, Balfon éri a felszabadulás.

Legyengülve, betegen tér haza. Felépülése után már 1948-ban önálló kiállítása nyílt a Képzőművészetek Szakszervezetében. 1953-ban a dániai Land og Folk által rendezett nemzetközi grafikai kiállításon nagy sikert arat metszeteivel. A Berlinben megjelenő Tägliche Rundschau 1954-ben Der Dichter in seiner Nation címmel közli Gerhard Steinernek, a Német Tudományos Akadémia tagjának a cikkét, itt a szerző nagy elismeréssel ír Varsányi Pál fametszetsorozatáról, amelyet Petőfi Az apostol című elbeszélő költeményéhez készített. Varsányi illusztrációi szerepelnek az Izraelben kiadott, héber nyelvű Ady-kötetben is.4 Önálló kiállítására 1958-ban került sor az Ernst Múzeumban. 1979-ben a Magyar Nemzeti Galériában Ecsery Elemér rendezte meg retrospektív, gyűjteményes kiállítását. A kiállítás katalógusában Ecsery két fontos művész hatását emelte ki: a belga Frans Masereelét, valamint a német Käthe Kollwitzét. Varsányi Pál 1990-ben halt meg, halálhíre semmilyen visszhangot nem váltott ki, sem nekrológ, sem a pályafutását összegző értékelés nem jelent meg róla. Sírja a Kozma utcai temetőben található.