Hévizi Piroska

(Kolozsvár, 1915 – Budapest, 1994)

Hévizi Piroska erdélyi zsidó családban született Kolozsváron. Fényképésznek tanult, majd nyolc évig neves és sikeres fotószalont működtetett szülővárosában. A város kiemelkedő személyiségei – színészek, politikusok, művészek – nála készíttették el portréjukat. Hévizi Piroska azonban nem elégedett meg ezzel, Budapesten kezdte meg festészeti tanulmányait, Gallé Tibor, Iványi Grünwald Béla és Szüle Péter szabadiskoláiban. Divattervezést is tanult, s a Fenyves Áruház divattervezője lett. Ebben az időben munkáival számos alkalommal párizsi divatbemutatókon is részt vett. Olaszországban, Erdélyben, Lengyelországban, Csehszlovákiában és az Egyesült Államokban is járt tanulmányúton.
A holokauszt idején Bergen-Belsenbe hurcolták, ott is szabadult fel. A felszabadulás után Hévizi Piroska járta az üzemeket, és tanította a fiatalokat. A Lánchíd újjáépítésekor, tériszonyát legyőzve még a hídépítők közé is felment a magasba, hogy munkájukat közelről megörökítse. Munkásságának másik fontos részét alkotják a holokausztról készült festmények. Fontos tény, hogy e munkák jelentős része csak élete vége felé, a nyolcvanas években készült. A szemtanú – vagy „Die Malerin”, ahogy a keretlegények, a kápók nevezték – ekkor vállalkozott érdemben arra, hogy újra szembenézzen a koncentrációs táborbeli emlékeivel. 1986 áprilisában Mementó címmel kiállítása nyílt a Bergen-Belsenben készült munkáiból.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár ebből a korszakból őrzi gyűjteményében az Éhség című képét. Ahogy Pogány Ö. Gábor megfogalmazza, Hévizi Piroska képeinek hatása „nem az »epikus horror« valósághű közelségében rejlik, hanem a művészi kifejezőképesség eszközeiben”. Pogány Ö. Gábor itt talán arra gondolt, hogy a festő szinte a gyermekrajzokra emlékeztető módon, a borzalmaktól kissé elvonatkoztatva, képregényszerűen, „kiszínezve” ragadja meg emlékeit.