Farkasházy Miklós

Farkasházy Miklós (Budapest, 1895 – Budapest, 1964)

Festő, grafikus, iparművész. Először Budapesten, majd Münchenben folytatott művészeti tanulmányokat, Vesztrórczy Manó volt az első mestere. 1916-tól szerepelt kiállításokon, műveit Budapesten a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban állították ki, és számos európai nagyvárosban is bemutatkozhatott, például Zürichben, Drezdában, Hamburgban, Münchenben, Frankfurtban. A németországi tartózkodás hatására az expresszionizmus, később a kubizmus és az art deco formálta művészetét. Az 1930-as évektől kezdve festőművészként is elismertté vált. Az újdonságot keresve többféle műfajt és technikát is kipróbált. Korai alkotói periódusában iparművészeti alkotásokat (például díszpárnákat), később réz-, fa- és linóleummetszetek is készített. A KÚT tagja, és kiállításaiknak rendszeres résztvevője volt. Felesége, Donner Gertrúd Mária szobrászművész alkotótársa és szellemi partnere is volt, közösen fejlesztették ki találmányukat, a színes kőfestményt. Farkasházy az 1950-es évektől perifériára szorult, mivel visszautasította a szocialista realizmus műfaját. Magyarországon lassan elfelejtették, és csak születésének századik évfordulóján, 1995-ben rendeztek munkáiból Budapesten nagyszabású kiállítást. Farkasházy Miklós mindig is büszke volt származására, gyakran készített zsidó témájú műveket. ű

A Múzeum gyűjteményében számos alkotása megtalálható: festmények, metszetek, szénrajzok. A Múzeum őrzi családjának tatai lakhelyét ábrázoló rézkarcait 1926-ból. (Kilátás a tatai Nagytóra a zsidó temetőből, Farkasházy Fischer Móric és felesége sírja, Farkasházy Fischer Mór családi háza Tatán.) Ezek a képek ismeretlen módon kerültek a Múzeumba 1949-ben. Ezen kívül a Nehéz órák című akvarelljét őrzi a Múzeum.

Forrás: www.kieselbach.hu; Bucsú Farkasházy Miklóstól. Új Élet 1964 (20)13.; Majoros Valéria: Farkasházy Miklós az utókor tisztelgése. Magyar kiállítási, művészeti katalógusok a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. 2005