MILEV

Apákról az utódokra szállott elhivatottság

A Munk-Munkácsi család története

„Zsidó múzeumunk nem műkincsek után áhítozó, luxust kedvelő lelkek alkotása, hanem egyenes függvénye a zsidóság egyik fenntartó életelemének: a történelmi világszemléletnek, kifejezője az apákról az utódokra szállott elhivatottság és kiválasztottság gondolatának” – írta 1932-ben a múzeum akkori igazgatója, Munkácsi Ernő.

A múltra való emlékezés és emlékeztetés parancsa a zsidó hagyomány egyik tartópillére. A hagyomány átadás-átvételének láncolata Mózes idejétől, a Szináj-hegyi kinyilatkoztatástól megszakítatlan, nemzedékről nemzedékre, mesterről tanítványra öröklődik. Áldások és csapások, üldöztetések és csodás szabadulások emlékét, Izrael népének történetét személyes múltként is megélni a zsidó identitás formáló eleme.

A Munk-Munkácsi család háromszáz évnyi története jellegzetes magyarországi zsidó családtörténet, már-már tankönyvi példatár. Ami mégis különlegessé teszi, az az öt nemzedék óta az apákról az utódokra szálló elhivatottság a család emlékeinek – tárgyaknak, iratoknak, fényképeknek és személyes relikviáknak – gyűjtésére és megőrzésére. Az emlékezés és emlékeztetés parancsának megértése és megélése ma is összekapcsolja a szétszórt családtagokat és közösségeket. Zsidó múzeumunk ma ennek a kapcsolattartásnak eszköze, formálója, helyszíne.