Fényes Adolf
Fényes Adolf (Kecskemét, 1867 – Budapest, 1945)
Festő. Apja Fischmann Simon kecskeméti rabbi, édesanyja, Wahrmann Regina a pesti zsidó közösség első rabbijának, Wahrmann Izraelnek az unokája. Festészeti tanulmányait 1884-ben kezdte Weimarban Max Thedynél majd Párizsban a Julian Akadémián folytatta, később Benczúr Gyula Mesteriskolájában tanult. 1898-ban egyik alapítója, majd haláláig tagja volt a szolnoki művésztelepnek, ahol az első világháborúig tanított is. Szinyei Merse Pál és Lechner Ödön elhíresült Japán Kávéházbeli asztalának aktív, népszerű tagja volt. Első festői korszakát realista, a szegény emberek mindennapjait megjelenítő képek jellemzik (Az özvegy, 1899; Napszámos, 1901). Ekkoriban kezdte el a Szegény emberek képsorozatát. Ezt követően a századfordulón nagy, dekoratív pasztellképeket festett (Babfejtők, 1904; Kisvárosi délelőtt, 1904). Az első világháború idején képeinek színvilága beborult. Az 1910-es években többször nyúlt bibliai témákhoz, például a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében őrzött Mózes vizet fakaszt a sziklából című képén. A festményt Krausz Simon bankigazgató vásárolta meg a múzeum számára 1922–ben, a közvetítésre pedig Kóbor Tamást, az Újság című politikai napilap munkatársát kérte fel. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor a pusztai vándorlás során Mózes a Szináj-hegyen botjával a sziklára üt, és isteni beavatkozással vizet fakaszt belőle. A bibliai szöveg folytatása az Amálek elleni küzdelemről és győzelemről szól. Egy másik bibliai témájú, a Múzeum gyűjteményében lévő mű a Babilon vizeinél című képe. Az 1920-as években a falusi tájak, az 1930-as években az alföldi tájak voltak képeinek legjellemzőbb témái.1944-ben az idős festő a pesti gettóban bujkált, 1945 márciusában valószínűleg magányosan halt éhen.
Szegényemberek képsorozatának egy darabja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében is megtalálható. A Szegények ebédjén a puritán elbeszélő stílus mély emberábrázolással párosul. A művész hagyatékának egy része a Múzeumba került, ezek a vázlatfüzetek számos tus- és ceruzarajzot tartalmaznak.
Forrás: www.artportal.hu; S. Nagy Katalin: A holokauszt a magyar képzőművészetben 1938-1945. Múlt és Jövő 2005(16)1); http://collections.milev.hu/exhibits/show/milev100/45
Művei a gyűjteményben:
