Horowitz Lipót

(Rozgony, 1838 - Bécs, 1917)

Festő. Klimkovics Béla kassai festőnél kezdett tanult, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémia növendéke volt. Párizsban élt nyolc évig, ahol 1863-ban a párizsi Szalonban "mention honorable" díjat kapott. 1868-ban Varsóba költözött, és itt fejezte be a Jeruzsálem pusztulásának végnapjai című alkotását. Pályájának sikerét ennek a műnek köszönheti, mely az 1878-as bécsi világkiállításon kitüntetésben is részesült. A kép szereplőinek mintájául a varsói szegény sorsú vallásos zsidók szolgáltak. A festmény hangulata, a sajátos és jellegzetes alakok megjelenése olyan elismerést váltott ki a varsói műbarátok között, hogy Horowitz csakhamar az ottani arisztokrácia körének kedvelt és szeretett portréfestője lett. A 70 éves lengyel Sapieha hercegnő arcképével 1885-ben a budapesti kiállításon nagydíjat, 1888-ban Bécsben aranyérmet szerzett. 1893-ban Bécsben telepedett le, ahol folytatta sikeres portréfestő karrierjét, számos külföldi és magyar kiválóság arcképét festette meg. 1905-ben a Nemzeti Szalonban volt gyűjteményes kiállítása.

Hatvany- Deutsch Béla, a nemesi címet kapott mágnás-család örököse, nem meglepő módon, az ő és felesége portréjának megfestésére a Ferenc Józsefet háromszor is lefestő Horowitz Lipótót kérte fel. Ezek ma is a Múzeum gyűjteményében vannak. Továbbá a Múzeum tulajdonában van a művész Schwab Lőw rabbi-teológusról készült portréja is.

Forrás: Kislebach.hu; Zsima.hu