Baumhorn Lipót
Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860 - Kisbér, 1932)
Építész. Győrben végezte el a főreáliskolát, majd Bécsben szerzett építészi oklevelet, itt Heinrich von Ferstel tanítványa volt. Itthon 1883 és 1894 között Lechner Ödön irodájában dolgozott, akinek a munkássága nagyban határozta meg későbbi stílusát. Tervezett magánépületeket, iskolákat, banki épületeket is. Leginkább zsinagógaépületeiről vált híressé. 26 zsinagógát tervezett, ebből csupán négy nem valósult meg. Első műve az esztergomi zsinagóga volt (1888), saját tervezői irodájának első megbízatásaként pedig a fiumei zsinagóga megtervezését valósították meg 1895-ben. Legnagyobb szabású alkotása a szegedi zsinagóga (1903). Budapesten többek között a Dózsa György úti, a Hegedűs Gyula utcai, a Páva utcai és a Bethlen téri zsinagógákat tervezte. Az első világháború alatt és utána hosszabb ideig nem alkotott, és az építőipart sújtó nehéz időszakban anyagi nehézségekkel is küzdött. 1926-tól veje, Somogyi György állandó munkatársa lett. 1932-ben hunyt el, a Kozma utcai temetőben Lőw Immanuel, szegedi főrabbi kezdeményezésére díszsírhelye van, amelyet veje és munkatársa Somogyi György tervezett.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében számos épülettípushoz (legtöbbször zsinagógákhoz) készült terve megtalálható. A Fürst Sándor utcai iskola terve ugyanúgy, mint a Minerva utcai bérvilla terve. Egyik utolsó művének, a gyöngyösi zsinagóga ablakainak és külső látképének színes pauszpapírterveit is őrzi a Múzeum. A gyűjtemény részét képezi továbbá a soha meg nem valósult lipótvárosi zsinagóga látképének színes akvarell terve, valamint számos Baumhorn zsinagógáról készült fotó is.
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon; Somogyi György, Gerle János: Baumhorn Lipót zsinagógái Scheiber Sándor (szerk.): Évkönyv - Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1979-1980 (Budapest, 1980)