Than Mór

Than Mór (Óbecse, 1828 – Trieszt, 1899)

Festő. Barabás Miklós mellett tanult először, emellett jogi tanulmányokat is folytatott. Az 1848-as szabadságharcban betegsége miatt csak hadifestőként vett részt, Görgey Artúr mellett akvarelleken örökítette meg a szabadságharc fontos eseményeit. 1951-től a bécsi Képzőművészeti Akadémián, 1855-től pedig Párizsban folytatta tanulmányait. 1855 és 1860 között több tanulmányutat tett külföldön, többek közt Németországban és Rómában. Eleinte leginkább portrékat festett, de később más műfajban is alkotott, akadémikus stílusban. 1853-tól kezdve számos magyar történelemi témájú képet készített, ezek között az első volt a Nyáry és Pekry elfogatása című műve, amely mozgalmas kompozíciójával és a szereplők szenvedélyeinek ábrázolásával a romantikus történeti festészet egyik első magyarországi alkotásának számít. Részt vett a magyar művészeti közélet intézményeinek megteremtésében, egyik alapítója volt a Magyar Képzőművészeti Társulatnak 1869-ben. Sikeres freskófestő is volt, Lotz Károllyal együtt alkották meg a Vigadó falképeit 1864-ben, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának képeit 1874-ben. Emellett életképeket (Újoncozás az 1848 előtti időkből, 1861), mitológiai (A Nap szerelme a Délibábbal, 1866) és bibliai témájú (Mária mennybemenetele, 1855) képeket is festett. Külföldön is elismerték, a Fata Morgana című festménye igen nagy sikert aratott 1967-ben a párizsi Salonban. 1885-től öt évig Velencében és Firenzében, majd hat évig Budapesten dolgozott, ebben az időszakban a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának volt a múzeumi őre. 1896-ban Triesztbe költözött.

A Múzeum gyűjteményében egy 1880-ban készült portréja található Herzfeld Jenőről.

Forrás: www.kieselbach.hu; www.artportal.hu; Magyar Életrajzi Lexikon