Köves Izsó
Köves Izsó (Nagykároly, 1853 – Budapest, 1917)
Festő. 14 éves korában elhagyta szülőfaluját és Pestre ment. 1875-ben már a Mintarajziskolában tanult, ahol 1879-ben rajztanári oklevelet szerzett, Lotz Károly volt a mestere. A következő évben Párizsba ment, ahol Robert Fleury, Jean-Pierre Laurens és André Leroux tanítványa volt. 1882-ben rajztanár lett a Wesselényi utcai városi és a Pesti Izraelita Hitközség polgári fiúiskolájánál. Élete nagy részében mint művészt mellőzték, rajzórákból tartotta fenn magát. Leginkább történeti tárgyú képeket, portrékat és zsánerképeket festett. Ő készítette el a hitközség megrendelésére Schweiger Mártonnak, a Magyar Izraeliták Országos Irodája elnökének és Kohányi Sámuelnek, a hitközség tanítójának portréját. Festményei közül számos zsidó témájú, például: Hazátlanok, Mendelssohn Nagy Frigyes előtt, Spinoza bírái előtt, A tortozai hitvita, A budai zsidók üdvözlik Mátyás királyt. A zsidók Titus római diadalmenetében az egyik legnagyobb szabású, egyben az utolsó munkája Köves Izsónak.
A Múzeum gyűjteményében található Mendelssohn Nagy Frigyes előtt című képét a Magyar Izraelita Közalap ajándékozta a Múzeumnak 1913-ban. Az 1910-es években készült olajkép, hátterében látható jelenet Nicolas Poussin A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása című festményét idézi.1939-ben a művész özvegye a festő több levelét és a műveiről készült műtárgyfotókat ajándékozta a múzeumnak, illetve a művész egy önarcképét.
Forrás: Magyar Zsidó Lexikon, www.kieselbach.hu; http://collections.milev.hu/exhibits/show/milev100/67; Köves Izsó – Múlt és Jövő 1917) február 2.