Bán Kiss Edit

Bán Kiss Edit (1905-1966)

Budapesten született 1905-ben, dr. Rott Frigyes ügyvéd és Schulhof Melitta negyedik lányaként. 1924-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István növendékeként három félévet végzett el. Szobrászati tanulmányait 1926-tól a düsseldorfi Művészeti Akadémián folytatta. 1942-ben mutatták be először a szobrait a Nemzeti Szalon tavaszi tárlatán. 1943-ban sógora, a műpártoló Bedő Rudolf Kádár Bélával közös kiállítást szervezett neki a Tamás Galériában. 1944 novemberében gyalogmenetben Ostmarkba hajtották, majd Ravensbrückbe deportálták. Öngyilkosságot kísérelt meg, de barátnője, Bartha Ágnes megmentette az életét. 1944 decemberétől a Daimler - Benz Művekben dolgoztatták. A felszabadulás után pár hónappal kiállítása nyílt a lágerről készült rajzaiból Budapesten, a Bibliothéca Officinában.  A múzeum gyűjteményében is megtalálható, Deportáció című, a ravensbrücki női tábort ábrázoló guache-sorozatának lapjai gyerekrajzszerű, szinte képregényes formában mesélik el, „játsszák újra”, dolgozzák fel a lágerben történteket.
1947-48-ban készítette el az újpesti zsinagóga külső falára négy részből álló, holokausztra emlékező reliefet, erről egy fotót is őriz a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteménye.
Második férjével Svájcba emigráltak, majd Később Marokkóban és Franciaországban éltek, ahol Bán Kiss Editnek számos kiállítása volt. Férje elvesztése után Angliába költözött, és Sigmund Freud lánya, a szintén pszichoanalitikus Anna Freud intézetében, a Hamstead Child Therapy Clinicen helyezkedett el. 1966-ban önkezűleg vetett véget életének. Helmuth Bauer német gyűjtő - aki 1992-ben fedezte fel Kiss Edit munkáit hatalmas kutatást végezve tárta fel Bán Kiss Edit életművét.

A Deportáció című sorozat lapjai és a művész festményei és szobrai 1996-ban mutatkoztak be egy időszaki tárlaton a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban. A gyűjteményben szereplő lapok legutóbb az Arc–Kép–Más című kiállításon szerepeltek a Síp12 Galéria és Közösségi Térben.