Zádor István
Zádor István (Nagykikinda, 1882 – Budapest, 1963)
Festő, grafikus. A középiskola elvégzése után 1906-ig banktisztviselő volt, de már közben is képezte magát a festészetben, 1901-től látogatta a Mintarajziskola tanfolyamait. 1906-1909 között Párizsban élt, az École des Beaux-Arts-on tanult, ezután pedig 1909-1910-ben a firenzei akadémián, ahol Théophile Alexandre Steinler volt a mestere. Az első világháborúban haditudósítóként szolgált. 1916-ban volt az első egyéni kiállítása a Nemzeti Szalonban. 1918-ban Az ebédlő című művéért kis aranyérmet kapott. 1918-19-ben a Tanácsköztársaság idején forradalmi riportrajzokat készített, majd annak bukása után egy ideig Weimarban és Münchenben élt. 1908-ban járt először a szolnoki művésztelepen, hazatérése után 1924-től pedig rendszeresen dolgozott itt. A Szinyei Társaság egyik alapítója volt. 1938-tól Hollandiában élt és alkotott. Arról, hogy hogyan Magyarországon vagy külföldön élte-e túl a holokausztot, nincsenek megbízható információk. Ami biztos, hogy 1945-ben már újra Budapesten volt, ahol dokumentálta a lebombázott város és annak lakóinak életét. 1958-ban Grantner Jenő szobrásszal volt közös gyűjteményes kiállítása, ebben az évben a Kossuth-díjat is megkapta. Grafikusként és portréfestőként egyaránt sikeres volt, egyik leghíresebb képe a Bajor Giziről készült portréja.
Csendéleteket, tájképeket, arcképeket és enteriőröket egyaránt festett, ezekből számos megtalálható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében. A Múzeum tulajdonában van egy Székely Ferencről készült 1936-os, illetve egy Ribáry Ernőről készült 1942- portréja, valamint egy önarcképe. Egy általa illusztrált Haggada, amelyet 1924-ben adtak ki, ajándékként került a múzeumba 1955-ben. Izraelről készült színezett ceruzarajzain kívül a Múzeum gyűjteménye két albumát is őrzi. A Budapest 1945 című litográfia album a lebombázott Budapestet jeleníti meg, mellyel Zádor a külföldi közvélemény figyelmét kívánta felhívni a magyarországi állapotokra. Az Országos Zsidó Segítő Bizottság munkájáról című album pedig azt mutatja be, hogy a JOINT milyen módon és milyen helyszíneken segítette a magyar zsidók talpra állását a második világháború után. Az albumból öt példány található a gyűjteményben, az egyiket Fleischmann Lászlóné hagyatékából ajándékozta lánya a Múzeumnak Angliából.
Forrás: www.artportal.hu; www.omike.hu; www.kieselbach.hu; Művészeti Lexikon
Művei a gyűjteményben:
