Turán Hacker Mária
(Kecskemét,1886 – Budapest,1967)
Turán Hacker Mária Kecskeméten született, apja Hacker Lajos kereskedő, anyja Ligeti Lina. A Képzőművészeti Főiskola rajztanár-szakán végzett, ezzel egyidejűleg a Zeneművészeti Főiskolán Chován Kálmán növendékeként szerzett diplomát. Münchenben, Párizsban és Nagybányán folytatott tanulmányokat, itthon a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnok tárlatain is kiállított, Genovában pedig az ÚME (Új Művészek Egyesülete) művészcsoport eseményein vett részt. Zongoraművészként több önálló hangversenyen mutatkozott be Budapesten és Bécsben, 1912-ben tartotta első önálló hangversenyét a Royal Szálló nagytermében.1911-ben házasságot kötött Turán (Tanzer) Géza orvossal, fiuk, Turán László szintén zongoraművész lett. Turán Hacker Mária a Tanácsköztársaság alatt részt vett a műtárgyakat társadalmasító bizottság munkájában, ezért bíróság elé állították 1920-ban. Közvetlenül a háború előtt és után a Kálmán utca 15.-ben lakott. 1944. november 9-én Budapesten tartóztatták le, majd Dachauba deportálták, ahova november 24-én érkezett (és a 131764-es fogolyszámot kapta). Nem sokkal később a kauferingi altáborrendszerbe szállították át kényszermunkára. A holokauszt után inkább a tanítás, és főleg a zenetanítás állt munkásságának középpontjában, 1949-ben állította ki utoljára a képeit.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban őrzött Metamorfózis című albumát a dachaui koncentrációs táborról készítette. A rajzgyűjteménynek használt fotóalbum borítóján Hitler arcképe szerepel. A rojtokkal díszített fotóalbum mint tárgy is nagyon érdekes: az egyenként gondosan beragasztott rajzocskák személyes, intim relikviákként őrzik a tábor emlékeit. Először narratív rajzokon keresztül követhetjük a deportáció, a menet és a tábor mindennapjait. A tus- és ceruzarajzokon inkább az események dokumentálása a hangsúlyos, később viszont a tábor jellegzetes (gyakran különböző nemzetiségű, orosz, litván, cseh, muzulmán, ortodox zsidó) lakóiról készített színes skiccek, krokik, karikatúrák dominálnak. A jeleneteket sokszor kíséri az értelmezést segítő felirat vagy cím. Az album végén a főként náci tiszteket ábrázoló képek és a képfeliratok indulatossá, plakátjellegűvé, expresszívvé, érzelmekkel telivé válnak.