Szegények ebédje

Poor folks' lunch

64.2339

Fényes Adolf

<p>A szegények ebédje a művész szolnoki Szegényember-sorozatának – mely Fényes hírnevét megalapozta – egyik kiemelkedő darabja. A puritán elbeszélő stílus mély emberábrázolással párosul. A háttal álló fiatalasszony vállán sárga hímzett kendő, elöl kötényének csíkja világít. A férfi fáradt tartással ül, arcán a nehéz testi munkát végzők tompa, egykedvű fáradsága, bal keze lazán a térdére ereszkedik. Az asztal fölötti madárkalitka, alatta a reszelő, kancsó, a földön lévő köcsög, borosüvegek mintegy csendéletté alakítja az életképet. Fényes tudatosan rendezi a teret, miközben ügyel arra, hogy a lényegest, vagyis a figurákat, helyezze fókuszba. E képpel egyik legjelentősebb művét sikerült megalkotnia.</p>
<p><em>&nbsp;</em></p>

Adolf Fényes was born in Kecskemét, Hungary in 1867. He was one of his country’s most distinguished Jewish painters. The motifs of his works can be considered a metonym for the struggle to create a Hungarian Jewish identity, particularly during the decades immediately before and following World War I. Before completing law school, however, he enrolled at the Mintarajziskola, a leading Budapest institute of design, and was taught by Bertalan Székely between 1884 and 1887. Fényes then studied for three years in Weimar with Max Thedy, and spent a year at the Julien Academy in Paris. Under the tutelage of his mentors, he embraced the naturalist style and quickly emerged as one of the most significant painters of the Nagybánya school. By the end of the 1920s, Fényes’ artistic career was nearing its end. Along with other Hungarian Jews, he faced increasingly harsh restrictions imposed by the antisemitic Horthy government that impeded his ability to paint. Interned in a forced labor camp in the 1930s, Fényes died of starvation at the close of World War II.
(source: yivoencyclopedia.org)

Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 224. tétel

olaj, vászon

k. 112 x 90 cm

Képzőművészeti raktár 9/1