Toldot
1Mózes 25:19-28:9
Izsák nemcsak ősatya volt, hanem kútásó is: „Izsák pedig újra felásta azon kutakat, melyeket ástak Ábrahámnak, atyjának idejében, de amelyeket betömtek a filiszteusok Ábrahám halála után” (26:18). Érdemes a kutak elnevezésével kezdenünk: Észek, Szitná és Rehovot, magyarul „civakodás”, „ellenkezés”, „tágasság”. Beszélő nevek, hiszen az első kettő kapcsán feszültség keletkezett Izsák és Gerár pásztorai között, de a harmadik kísérlet után már békesség uralkodott közöttük. Ez a tény szöget ütött bölcseink fejébe, és rájöttek egy – a szövegen túlmutató – értelmezésre. A három kút a három Szentélyre utal, az első kettő a „civakodás” és „ellenkezés” áldozata lett és elpusztult, a harmadik, amely reményeink szerint mihamarabb felépül, békét hoz a világba és örökké fennáll majd. A tórai szövegek kiszámíthatatlanok, bizonyos esetekben röviden tárgyalnak fontosnak tűnő eseményeket, törvényeket, máskor hosszasan szólnak kevésbé jelentősnek látszó témákról. A kútásást inkább az utóbbiba sorolnánk elsőre, még akkor is, ha egy halk dicséret esetleg felszakad ajkunkról, amikor megtudjuk, hogy Izsák páratlan igyekezettel megakadályozza, hogy édesapja kútásási tevékenységét végképp eltemesse a sivatag pora, de ennek figyelembevételével sem érezzük teljesen indokoltnak az esemény megörökítésének ennyire alapos voltát. De talán többről van szó, és a kutak inkább szimbólumok, mert a Tóra általuk arra akar emlékeztetni, hogy az anyák és apák művének, a tőlük kapott hagyománynak a leporolása lehetőség és kötelesség is egyben, mert ha időről időre nem ássuk újra a „hagyomány kútjait”, akkor használhatatlanná válnak, végül elfelejtődnek a múltból ránk maradt kincseink.
Hanukai menóra
A hagyomány leporolásának szándéka és egy kortárs szertartási tárgy megteremtésének igénye vezette egy újragondolt hanukai menóra elkészítéséhez az Eight Days Design csoport alkotóközösségét (Darányi András, Hajdu Eszter, Kecskés Orsolya, Égi Marcell). Hanuka posztbiblikus ünnep az i.e. 169–166 között sikeresen megvívott Makkabeus-szabadságharc emlékére. Az ünnep azonban nem a szabadságharc politikai tartalmára utal, hanem arra az isteni csodára, amely a jeruzsálemi Szentély újraavatásával kapcsolatban történt: az egy napra elegendő, rituálisan tiszta olívaolaj nyolc napig égett, míg az új adagot elkészíthették. Hanuka erre a csodára emlékeztet a nyolc egymás utáni napon meggyújtott fényekkel. A szövegek nem szabályozzák a gyertyatartó kialakítását, csak nyolc lángot említenek és szabályoznak; e lángok összekapcsolásával alakult ki a hanukai mécsestartók, gyertyatartók sokféle, térben és időben nagyon különböző változata. A praktikumon túlmutató részletek és díszítések a parancsolatok megszépítésének, kiteljesítésének vallásos kötelezettsége, a hiddur micva miatt jelennek meg. Minden parancsolat végrehajtása teljesebb, ha a kellékek megszólítják az érzékeket is, s így a cselekedetek esztétikai minősége is vallásos tartalmat nyer. Ezért a szertartási tárgyak megtervezése, előállítása is szakrális cselekménnyé magasztosul, s végül a tárgy megjelenése, ikonográfiai elemei jogosan értelmezhetők vallási–filozófiai gondolatokkal, tartalmakkal. Az Eight Days Design szokatlan menórája megfelel a hanukai lángok meggyújtásához szükséges, ősi szabályoknak, ugyanakkor kortárs darab a formájában és anyaghasználatában egyaránt. Oktaéder alakja hanuka nyolc napját idézi, az egyes lapok élhosszúsága pedig 18 cm, ami azonos a héber „háj” (élő) szó héber betűinek számértékével. A menórát kiváló minőségű műanyagból, korianból állítják elő sorozatgyártással, változatos színekben. A betonból készült prototípust 2011-ben az Eight Days Design ajándékozta gyűjteményünknek.