Softim
5Mózes 16:18-21:9
„Bírákat és felügyelőket rendelj magadnak minden kapuidban... hogy ítéljék a népet igazságos ítélettel” (16.18). Rabbi Slomo Kluger írja: „Fontos összefüggés van a vers eleje és vége között: ha megfelelően képzett bírák vannak »minden kapuidban«, akkor reális esélyük lesz, hogy végrehajtsák az előírást, és a népet »igazságos ítélettel ítéljék«. Ha nincs elegendő vallási bíróság, akkor a meglévők kénytelenek többet és gyorsabban dolgozni, és kétségessé válhat, hogy valóban igazságos ítéletek születnek döntéseik nyomán”. Rabbi Jákov Joszef a „magadnak” szóhoz fűzött kommentárt: „Először vizsgáld meg magad és bíráld el cselekedeteidet, és miután ezt megtetted foglalkozhatsz a rajtad kívülálló dolgokkal. A másik, amire nagyon ügyelj: ne kettős mércével ítélkezz, magadra és másokra nézve ugyanazon törvényeket tartsd kötelezőnek!” „Ne térj el a dologtól, amit mondanak neked jobbra, vagy balra” (17:11). A zsidó hagyomány értelmezése szerint a rabbiktól kapott micvákra ugyanúgy kell tekinteni, mint az Istentől származó előírásokra. A jeruzsálemi Talmud vizsgálja a kérdést: „Ha azt mondják neked a bölcsek a jobbra, hogy bal, illetve a balra, hogy jobb, akkor is hallgatnod kell rájuk? Nem, hiszen a Tóra szerint »jobbra vagy balra«, vagyis csak abban az esetben kell követni a bölcsek véleményét, ha a jobbat jobbnak, a balt balnak nevezik”. A midrás szerint akkor is követni kell őket, ha a jobbot balnak, vagy a balt jobbnak nevezik. Rabbi Áháron Hálévi megmagyarázza: „ha tévednek is egy dologban, akkor sem szabad vitatkoznunk velük, hanem cselekedjünk döntésük szerint. Jobb egy hibát elkövetni úgy, hogy az egész (rendszer) az ő kiváló szellemükre van bízva, mintha minden egyén a legjobb belátása szerint cselekedne. Ez a vallás pusztulása lenne”.
Eruv térkép
„Jobb egy hibát elkövetni úgy, hogy az egész (rendszer) az ő kiváló szellemükre van bízva, mintha minden egyén a legjobb belátása szerint cselekedne” – írja Rabbi Áháron Hálévi, és ennek a bölcsességnek a zsidó múzeumi gyűjteményben is vannak szimbolikus tárgyai. A szombat előírásai tórai eredetűek, de pontos meghatározásuk és időről időre a finomhangolásuk már a rabbik feladata, hiszen a változó körülmények, technikai újítások rendre felvetik az ősi szabályok adaptálásának mikéntjeit.
Az „óneg sabat”, azaz a „szombat öröme” vezérelvként folyamatosan jelen van, amit a modern életben az ősi törvények betartása néha már akadályozna, ezért születtek a rendszer részévé vált „rabbinikus leleményességek”. Ezek egyike az eruv: az a közösségi összefogással, rabbinikus ellenőrzéssel létrehozott „kerítés”, melyen belül szimbolikusan akár nagyobb városrészek is egyetlen udvarrá válnak, és amelyen belül így már enyhébbek a szombat tárgyak hordozását tiltó parancsolatai. Szombathelyen 1934-ben létesítettek eruvot oly módon, hogy ahol nem voltak használható természetes határok, a közvilágítás póznáira feszítettek ki egy kiegészítő drótot a magasban. Ehhez be kellett szerezni a város engedélyét, és együtt kellett működni a villamos hálózatot fenntartó társasággal. Az eruv 1935 januárjától könnyítette meg a szombathelyi zsidók életét. A pontos nyomvonalat egyszerű, papírboltban megvásárolható térképlapra rajzolták be, amin feltüntették azt is, hogy az eruv húsz évig, 1955 januárjáig lesz érvényben. Az optimista terveknek a történelmi realitás vetett véget: a zsidótörvények szellemiségétől vezérelt városvezetés 1941 áprilisában eltávolíttatta. Az alig néhány évig létező szombathelyi eruv térképének egy példányát a kialakítás évében, 1935-ben adományozta gyűjteményünknek Horovitz Adolf.
Irodalom
Olin, Margaret R. „The Eruv: from the Talmud to Contemporary Art”. In: Fine, Steven Ed.: Jewish Religious Architecture: from Biblical Israel to Modern Judaism. Leiden, Boston: Brill, 2020. 369-378.
Balázs Edit, Katona Attila, szerk.: Baljós a menny felettem. Vallomások a szombathelyi zsidóságról és a soáról. Szombathely: Magyar Izraeli Baráti Társaság, é. n.