Emor
3Mózes 21:1-24:23
„És számláljatok magatoknak az ünnep másnapjától, ama naptól, midőn hozzátok a lengetés ómerjét, hét teljes hét legyen” (23:15). Az omerszámlálás tórai parancs volt, amíg állt a Szentély, a pusztulása óta viszont rabbinikus előírás. Rabbi David Ibn Zimrá szerint a parancs fő célja Sávuot ünnepének előkészítése… Az egyiptomi megváltás két megváltást foglal magába: egy fizikait és egy szellemit. Először Isten kivezette őseinket a szolgaságból, ahol úgy bántak velünk, ahogyan urak szoktak szolgáikkal, de ez csak a második, a szellemi értelemben vett megváltás előkészítése volt. E két megváltást két ünnep, Peszáh és Sávuot jeleníti meg, és a kettő közti negyvenkilenc nap, vagyis az omerszámlálás időszaka azt a célt szolgálja, hogy az Örökkévaló megmutassa: fizikai szabadulásunk öröme kizárólag szellemi szabadulásunk idején, Sávuot ünnepén, a Tóraadás által válik teljessé. Sávuot kapcsán sehol nem említi a Tóra, hogy a Tóraadás évfordulója. Erre több válasz kínálkozik. Ezek közül az egyik arra hívja fel figyelmünket, hogy a Tóra elfogadása nem köthető évi egy alkalomhoz, valójában minden nap meg kell tennünk, mert a Kinyilatkoztatáskor nem hangzott el az összes micva, hanem azok száma mind a mai napig bővül. Meg kell próbálnunk úgy tekinteni a Tórára, mintha általa naponta válnánk birtokosaivá a megújuló isteni akaratnak.
Ómerszámláló könyvecske
„És számláljatok magatoknak az ünnep másnapjától…” A számolás, azaz a fizikai szabadulást ünneplő Peszah és a szellemi szabadulást jelentő Sávuot között eltelő negyvenkilenc nap nyilvántartása nagyon egyszerű módon történik: minden nap napnyugta után (amikor a zsidó naptár szerint a következő nap kezdődik) áldást kell mondani a beköszöntő új napra, megjelölve azt is, hogy aznap az ómerszámlálás hányadik napja és hányadik hete köszönt be éppen. Manapság már mobiltelefonos applikációk is segítenek emlékezni az ómerszámlálás helyes napjára, a múltban pedig számos különböző eszközt készítettek erre a célra. Vannak minden nap eggyel tovább tekercselhető vagy falra kitehető naptárak, és vannak könyv alakú változatok is, melyekben az ómerszámláláshoz kapcsolódó egyéb imák, zsoltárok is szerepelnek. Az 1834-ben, Nyitrán készült ómerszámláló könyvecske alkotója Mordeháj, aki szófer, azaz tóraíró volt. A tóratekercsek, mezüzék és tfilinek mellett egyedi, illusztrált móhelkönyveket, siviti táblákat is készített, majd az 1830-as években megpróbálkozott valami teljesen új dologgal is: rézmetszeteket készített a zsidó otthonok számára. Abban az időben divatos műfaj volt a rézmetszet, könyvcímlapokat, illusztrációkat készítettek ily módon, és megjelentek különálló lapokon is. Mordeháj szófer nem ilyeneket készített, hanem zsidó szövegeket jelenített meg vizuálisan is szép módon. Az ómerszámláló könyvecskéje az egyetlen héber könyv, amely teljes egészében rézmetszettel készült, azaz nemcsak a nagyon változatos díszítés, hanem az áldások, zsoltárok szövege is. Az ómerszámlálás negyvenkilenc napja mind más és ás: díszesen írt héber betűk, angyalfejek, oroszlánok, növényi indák adják a változatosságot. A divatos biedermeier motívumokkal kombinált zsidó szimbólumok a kialakulóban lévő új zsidó középosztályt szolgálták, amely képes volt kicsit többet fizetni egy hagyományos tárgyért, ha az divatos formában készült.
Irodalom
Leca, Benedict: „An Art Book and Its Viewers: The »Recueil Crozat« and the Uses of Reproductive Engraving”. Eighteenth-Century Studies 38 (2005): 623–49.
Toronyi Zsuzsanna. „Markus Donath / Mordecai Sofer Stam of Nitra”. In: Tsabar, Shalom, Schrijver, Emile G.L., Wiesemann, Falk Eds.: Windows on Jewish Worlds: Essays in Honor of William Gross, Collector of Judaica on the Occasion on His Eightieth Birthday. Zutphen: Walburg Pers, 2019. 246-271.