MILEV

Hukát

4Mózes 19:1-22:1

Ha valaki olvasott a vörös tehénről, és nem értette az előírást, akkor megnyugodhat! Hiszen maga a legendásan bölcs Salamon király tette az alábbi kijelentést: „mondtam: hadd legyek bölcs, de az távol van tőlem” (Kohelet 7:23), és ezt idős korában, kellő élettapasztalat birtokában írta, amikor már majdnem minden tórai parancs okát megfejtette. Önkritikus megjegyzése nem általános érvényű volt, hanem konkrét problémához kapcsolódott. Kis képzavarral: a vörös tehénbe tört bele a bicskája. Habár számára világos volt, hogy az elégetett tehén porával megtisztultak a tisztátalanok, az viszont még neki is rejtély maradt, hogy az elégetés egyes munkafolyamataiban résztvevők miért lettek tisztátalanok. A vörös tehén a Tóra talán legrejtelmesebb előírása. Jelentőségét a Ramban szavai is alátámasztják: „a vöröstehén hamvainak hiányában tisztátalanok leszünk addig, amíg el nem jön a Messiás”. Sokan – alighanem tévesen – azt gondolják, hogy ha előkerülne egy vörös tehén, az a Messiás eljövetelét is előidézi; míg mások – gyaníthatóan helyesen – úgy vélik, hogy a Messiás eljövetelekor fog felbukkanni az a vörös tehén, amelyik megtisztítja a tisztátalanokat. A Targum Jonatán szerint az állatot levágó kohénnak alaposan meg kellett vizsgálnia az állatot, hogy megfelelő-e minden vonatkozásban.  Látszólag ellentmond a két nézet: a Targum Jonatán szerint tizennyolc, a Talmud szerint egy szempontot kellett vizsgálni! Nos, egy megfejtés szerint a szigorúbb vizsgálati követelmény csak az első vörös tehénre vonatkozott, utána elég volt a tüdő ellenőrzése. Minden kezdetnek jelentősége van. Az első alkalom megadja az alaphangot, hogy folyamatában miként működhet a dolog, akár micváról, akár hétköznapi tevékenységről beszélünk. A Tóra és a zsidó hagyomány egésze megtanítja, hogy az első gyümölcsök, a zsengék, a házasság első évei, az ébredés utáni első szavak különlegesen fontosak, hiszen a kezdet határozza meg a folytatást.

F70_180_small.jpg

A hunfalvai rituális fürdő medencéi

A vörös tehén hamvaival való megtisztulás lehetősége mellett a judaizmusnak kidolgozott rendszere van a rituális megtisztulásra a vízben.

A rituális megtisztulás olyan fontos része a zsidó életnek, hogy a közösségeknek hagyományosan előbb kell mikvét (rituális fürdőt) építeniük, mint zsinagógát vagy egyéb közösségi létesítményeket. A nők az esküvőjük előtt, szülés vagy menstruáció után, a férfiak pedig a nagyobb ünnepek előtt vesznek rituális fürdőt. A Talmudban rögzített előírások szerint a mikvének annyi vizet kell tartalmaznia, hogy egy felnőtt egész testét ellepje, és a víznek „élő víznek” kell lennie, azaz természetes forráshoz vagy esővizes kúthoz kell csatlakoznia.

A hunfalvai közösség fürdőjéről az 1930-as években készült fényképen a mikve rituális merüléshez használt medencéit láthatjuk. A teremben egy bádog fürdőkád is áll, hiszen az áldásmondással kísért, rituális merülés előtt alaposan meg kell tisztálkodni, és mindent, ami a test és a víz között akadályt képezhet, el kell távolítani. A szűk, szinte kútszerű merülőmedencékbe lépcsőn lehet lemenni.

Mivel a szepesi városok nem tűrtek meg zsidókat a területükön, Hunfalva birtokosai viszont engedélyezték letelepülésüket, ezért a 17. század elejétől itt alakult ki a Szepesség egyetlen zsidó közössége. Jelentős szerepe volt a városok és Krakkó közötti kereskedelemben. A közösség rabbijai a 18. század végétől messze földön híres és elismert jesivát (iskolát) is fenntartottak. Hunfalva az itt született vagy itt tanult rabbik, tudósok révén a magyarországi zsidó történelem egyik fontos emlékezethelyévé vált.