Skip to main content

Zádor István

Önarckép Zádor István portréja

Zádor István portréja

OMIKE Grafikai Iskola diákjai

Omike grafikai iskola diákjai

Zádor István

Festő és grafikus. (Nagykikinda, 1882 – Budapest, 1963) A középiskola elvégzése után 1906-ig banktisztviselő volt, azonban már közben is képezte magát a festészetben, 1901-től látogatta a Mintarajziskola tanfolyamait. 1906-09 között Párizsban élt, az École des Beaux-Arts-on tanult, ezután 1909-1910-ben a firenzei akadémián tanult tovább. T.A. Steinler volt a mestere. Az első világháborúban haditudósító volt. 1916-ban volt az első egyéni kiállítása a Nemzeti Szalonban. 1918-ban Az ebédlő című művéért kis aranyérmet kapott. 1918-19-ben a Tanácsköztársaság idején forradalmi riport rajzokat készített, a rendszer bukása után egy ideig Weimarban majd Münchenben élt. Először 1908-ban alkotott a szolnoki művésztelepen, azonban hazatérése után 1924-től rendszeresen dolgozott ezen a művésztelepen. A Szinyei Társaság egyik alapítója. 1938-tól Hollandiában élt és alkotott, csak a második világháború után tért vissza. 1958-ban Grantner Jenő szobrásszal volt gyűjteményes kiállítása, ebben az évben a Kossuth-díjat is megkapta. Grafikusként és portré festőként egyaránt sikeres volt, egyik leghíresebb képe a Bajor Giziről készült portréja. Csendéleteket, tájképeket, arcképeket és interiuröket festett, ezekből számos megtalálható a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében. Például a Múzeum tulajdonában van egy Ribáry Ernőről készült 1942-es portréja, illetve Székely Ferenc portréja 1936-ból, illetve egy önarcképe is. A Múzeum gyűjteményében található egy általa illusztrált Haggada, amelyet 1924-ben adtak ki és ajándékként került a múzeumba 1955-ben. Izraelről több színezett ceruzarajzot készített, a képein Jeruzsálem, Sáfed, és a Holt tenger látható

 

(Forrás: www.artportal.hu; www.omike.hu; www.kieselbach.hu; Művészeti Lexikon)

Művei a gyűjteményben: