Skip to main content

Csók István

Csók István

Festő (Sáregres, 18565 – Budapest, 1961) Apja jómódú molnár volt. 1882-ben kezdte tanulmányait a Mintarajziskolában Székely, Lotz, Greguss voltak a mesterei. Ezután külföldön tanult először Münchenben, majd Párizsban. Érdekelték a történelemi témák a millenniumra elkészítette nagyméretű Báthory Erzsébet (1895) című képét. 1897-től kezdve a nagybányai művésztelep dolgozott. Hatással volt rá az itteni plein air technika, képei egyre színesebbek, és egyre több a népművészeti elem. A századelejétől kezdve szívesen festett meg alföldi tájakat, jeleneteket. De ez időben még pár évet Párizsban élt a feleségével. Gyermeke 1910-es születése után végleg hazaköltöznek, ekkor új téma jelenik meg munkásságában a Balaton. Ennek egyik megfestése Múzeum gyűjteményében található Felhős Balaton címen. A képet 1929-ben festette, a Múzeumnak Dér Ferenc adományozta, előtte nagybátyjának Klein Sándornak volt a tulajdonában a kép. A lánya is ezután rendszeres témája képeinek például a Züzu karácsonya című 1912-ers képen. 1914-ben retrospektív kiállítása nyílt a Műcsarnokban. 1923-től kezdve a Képzőművészeti Főiskola tanára. A háború után a már idős művész nagy elismertségnek örvend itthon, 1949-től a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, kétszer is megkapja a Kossuth-díjat. Posztimpresszionista stílusát még ekkor is megőrzi portrékat, tájképeket fest (Dunaföldvár, 1947). Halála után 1962-ben Cecén emlékmúzeuma nyílik. A Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében még egy alkotása található egy 1918-as olajképe Székely Ferenc, bankárról, hitközségi vezetőjéről.

Forrás: www.kiselbach.hu; www.artportal.hu

Művei a gyűjteményben: