Bálint Endre

Bálint Endre

Festő, grafikus (Budapest, 1913 – Budapest, 1986) Nehéz gyermekkora volt, apja korai halála után egy ideig a fasori Zsidó Árvaházban nevelkedett, de már 16 évesen felvették az Iparművészeti Iskolában, és 20 évesen már Párizsba utazott, hogy megismerkedjen az európai művészettel. Eleinte reklámgrafikusnak készült, csak később fordult a festészet felé, erre Vajda Lajossal való megismerkedése és barátsága inspirálta. Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban volt a Tamás Galériában, de 1945 előtti művészi tevékenységét nehéz megítélni, mivel sok alkotását ő maga semmisítette meg.  Már a munkaszolgálat alatt művészi formában öntötte saját és a zsidóság megpróbáltatásait, például a Gyertyafénynél című linó sorozatában. A későbbi alkotásaiban is megjelentek a deportáltak képei, háborús jelenetek. 1947-es párizsi második szürrealista világkiállítás nagy hatást gyakorolt rá, ekkortól jelentek meg képzeletbeli lények alkotásaiban. 1957-1961 között Párizsban tartózkodott, 1959-ben a párizsi Édition Lebergerie gondozásában alkotásait A Jeruzsálemi Biblia c. albumban tette közzé, amellyel azonnal ismertté tette az európai művész világban. Nemzetközi hírnevét mutatja, hogy műveiből gyűjteményes kiállítást rendeztek többek között Haarlemben (1957), Brüsszelben (1958, 1960), és Párizsban (1959). Az 1960-as, 1970-es években ún. obzséket készített: a múlt régi formáit (patkó, csontdarab, lánc), hétköznapi, már nem használt tárgyakat értelmezett újra, ruházott fel új jelentéssel a szürrealizmus, a dadaizmus s az esztétikum jegyében. Hazatérése után sokáig mellőzték, még végül 1973-ban életmű-kiállítása nyílt a Műcsarnokban, és ugyanebben az évben megkapta első állami kitüntetését az „Érdemes művész” címet.  Élete végén is büszkén nyilatkozott zsidó származásáról, és rabbi dédapjáról. Kossuth-díjas (1985).

A Magyar Zsidó Múzeumban található festménye egy Virágosasszony című képe 1948-ból, amely a Joint ajándéka volt. A másik festmény egy Öreg zsidó című képe, amely temperával készült 1949-ben, szintén ajándékként került a Múzeumba. Továbbá a gyűjteményben található az Öt metszet a fasizmus idejéből (A szörnyűség elindul.; Pogrom után; A feltámadó Káin; Házunk koporsónk; Lublini ülőfürdőnk) lino sorozata, amelyet 1938 és 1941 között alkotott.

(Forrás: www.artportal.hu; www.omike.hu; Látogatás Bálint Endre „érdemes festőművésznél”. Új Élet 1973 (28)8.)