Weil Shraga

(Nyitra, 1918 –  Kibuc HaOgen, 2009)

Shraga Weil (eredeti neve Weil Ferenc Ferdinánd) a magyar többségű szlovákiai Nyitrán született tanárok, újságírók és kereskedők családjában, apja épületgépész volt. A prágai Művészeti Akadémián tanult. 1940-ben egy észak-szlovákiai kisváros, Podolin katonai munkatáborába került. Szlovákiában csatlakozott az ellenálláshoz, majd az egyik vezetője lett annak a Szlovákiából Magyarországra átszökött cionista csoportnak, amely zsidók megmentésére gyártott hamis papírokat nagy mennyiségben. Ezek a papírok a művész budapesti Bethlen Gábor utcai műtermében készültek, ahol Weil állandóan félkész festményeket tartott, hogy leplezze a működésüket. Egy grafikát is készített később arról, hogyan gyártották a hamis iratokat barátjával, a szintén a cionista mozgalomhoz csatlakozott Gúr (Grosz) Dáviddal. Végül egy szomszédja feljelentette őket, és a Gestapo az egész csoportot letartóztatta, köztük Weilt és feleségét is. A háború végén Weil a cionisták központjának grafikusaként dolgozott. 1947-ben egy illegális bevándorlóhajón – közel egyévi ciprusi várakozás után – emigrált Izraelbe, és a HaOgen kibuc tagja lett, ott élt haláláig. Az ötvenes években Weil illusztrátorként és tervezőként dolgozott, valamint freskókészítést tanult a párizsi École des Beaux Arts-on, mozaikkészítést pedig Ravennában. Az 1960–1970-es években olyan jelentős építészeti munkákban vett részt, mint a jeruzsálemi Knesszet főbejáratának elkészítése. Művészetének fő motívumai a bibliai témák, a zsidó hagyományok, a kibuci élet, ez utóbbit gyakran képregényes formában örökítette meg.

Alig néhány hónappal a felszabadulás után jelent meg a Sárga könyv (Adatok a magyar zsidóság háborús szenvedéseiből,1941-1945) A kötetet szemtanúk visszaemlékezéseiből állították össze több száz jegyzőkönyv alapján, és így ez az egyik legkorábbi olyan munka, amely a túlélők emlékeit rögzítette. A könyvet Vihar Béla szerkesztette, és a Hechaluc cionista ifjúsági szervezet adta ki, a tanúságtételeket Shraga Weil fametszetei illusztrálták. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében őrzött képeslapok a Sárga könyv fametszetei után készült nyomatok. Kicsi a méretük, és csomagban adták ki őket, szinte mint egy pakli kártyát. A képek fekete-fehérek, képregényszerű stílusban, kontrasztos kompozíciókban mutatna szinte, egy-egy jelenetet, arcot, érzést. A kötet sokszínű elbeszéléseivel szemben a képeken a háborús traumákról inkább leegyszerűsített, benyomásszerű képfoszlányok jelennek meg, szinte egyfajta Biblia pauperum lapjainak is tekinthetők a könyv szöveges része mellett vagy annak kivonataként. A lapok címei a képeket nem annyira magyarázzák, mint inkább összefoglalják, és elvontabb síkra emelik a látványt. Ezen kívül a Múzeum Gyűjteményében található A Duna -  a nyilas Budapest című 1945-ös alkotása is.