Skip to main content

Köves Izsó

Köves Izsó fényképe

Köves Izsó (Nagykároly, 1853 – Budapest, 1916)

Festő. 14 éves korában elhagyta szülőfaluját, Nagykárolyt és Pestre ment. Eleinte kereskedősegédként kereste a kenyerét. 1875-től a Mintarajziskolában tanult, ahol 1879-ben rajztanári oklevelet szerzett, Lotz Károly volt a mestere. A következő évben Pulszky Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának, és Körösi József, a Stastisztikai Hivatal vezetőjének támogatásával Párizsba ment, és ott folytatta művészeti tanulmányait, valamint Németországba és Olaszországba is eljutott.
A VII. kerületi Kazinczy utcai községi polgári fiú iskolájában 1882-től 27 éven át volt rajztanár, végül igazgatóvá is választották. Emelett a VII. kerületi izraelita polgári fiúiskolában óraadó tanár volt, illetve pályafutása során több szakiskola rajztanára. Élete nagy részében, mint művészt mellőzték, rajzórákból tartotta fenn magát. A Nemzeti Szalonban is csupán kétszer állított ki 19015-ben és 1916-ban. Leginkább történeti tárgyú képeket, portrékat és zsánerképeket festett. Ő készítette el a hitközség megrendelésére Schweiger Mártonnak, a Magyar Izraeliták Országos Irodája elnökének és Kohányi Sámuelnek, a hitközség tanítójának portréját. Festményei közül számos zsidó tárgyú található: Hazátlanok; Mendelssohn Nagy Frigyes előtt; Spinoza bírái előtt; A tortozai hitvita; A budai zsidók üdvözlik Mátyás királyt. Művei közül A zsidók Titus római diadalmenetében az egyik legnagyobb szabású, egyben ez az utolsó munkája a művésznek.
A művész unokája, Köves Piroska 1938-ban a művész több levelét, 1939-ben pedig a művész özvegye a festő több levelét, és a műveiről készült műtárgyfotóit ajándékozta a múzeumnak, illetve a művész egy önarcképét. Ez egy 1910-es években készült olajkép, melyen a művész háta mögött jelenet Nicolas Poussin A jeruzsálemi szentély lerombolása és kirablása című festményét idézi. Fiai Tivadar és Boldizsár, szintén rajztanárok és festők lettek.

A Mendelssohn Nagy Frigyes előtt című képét 1892-ben festette. A képen Nagy Frigyes, porosz király fogadja Moses Mendelssohnt. Az uralkodó nyíltan fordul a vendége felé, a mögötte látható másik alak valószínűleg udvari tanácsos. Mendelssohn enyhén az uralkodó elé hajol, jobbját felfelé az uralkodó felé nyújtja. Ez a jelenet azért is lehetett nagyon fontos a korabeli zsidóság, illetve a festő Köves Izsó számára is, mivel Moses Mendelssohn a zsidó felvilágosodás és emancipáció nagy alakja és szorgalmazója is volt. Nagy Frigyes, miután Moses Mendelssohn megnyerte a Porosz Akadémia irodalmi versenyét, érdemeinek elismeréseképp mentesítette a zsidókat érintő akkori jogi hátrányok alól, és berlini lakhatási jogot is biztosított számára. Ezt a képét a Magyar Izraelita Közalap ajándékozta a Múzeumnak 1913-ban. A képet 1916-ban ki is állították a Zsidó Múzeumban. A kép 2022-ben teljes körű restauráláson ment keresztül, melynek keretében a festék mozgó darabjainak konzerválása, a fatábla konzerválása, a kép tisztítása, a festékhiányok tömítése történt meg. Illetve egy archív felvétel alapján a hiányzó részeket a restaurátor beilleszkedő retussal pótolta. Ezek olyan fontos részletek voltak, mint például Mendelssohn mindkét kézfeje, valamint Frigyes császár tanácsadójának hátul összekulcsolt kezei.

(Forrás: Magyar Zsidó Lexikon, www.kieselbach.hu; http://collections.milev.hu/exhibits/show/milev100/67;https://www.britannica.com/biography/Moses-Mendelssohn; Köves Izsó. Múlt és Jövő(1917)2; Megnyílt a Magyar Zsidó Múzeum. Egyenlőség(1916)5; Köves Izsó. Rajzoktatás(1917)1; Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve 1938; Somogyi Márton: Restaurálási dokumentáció - Köves Izsó: „Mendelssohn Nagy Frigyes előtt” c. festményének restaurálása)

Művei a gyűjteményben: