MILEV

Teplánszky Sándor

Teplánszky Sándor 1886-ban Aradon született, de születésétől élt Budapesten családjával; édesapja Teplánszky Adolf (1855–1917) rövidáru-kereskedő volt. Teplánszky a Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalannál tanult. A Főiskola befejezése után rendkívül sok országban járt tanulmányúton: Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban és Franciaországban is; valamint Londonban és Milanóban is kiállított. Itthon először 1909-ben szerepelt műveivel, ezután állandó kiállítója lett a Nemzeti Szalonnak, a Műcsarnoknak és a Művészháznak. A Rajztanárképzőt is elvégezte, sokáig a Képzőművészeti Szabadiskolában tanított, leginkább aktrajzolást. Főleg tájképeket, városképeket, interieuröket, aktokat és portrékat festett, de grafikusként is alkotott: könyvborítókat tervezett. 1914-től 1931-ig több gyűjteményes kiállítást rendeztek munkáiból, a tárlatokról két művét is megvásárolta a Magyar Nemzeti Galéria. A 30-as évek elején az Egyesült Államokban is dolgozott. Műveiben konzervatív, politikai nézeteiben radikális kommunista művész volt. 1918-ban önkéntesként elvállalta, hogy részt vesz egy monumentális jótékonysági kiállítás megszervezésében, szakmai felügyeletében, a kiállítás plakátjának megtervezésében (A budapesti háziezred festőinek kiállítása). Teplánszky aktívan részt vett a kommün idején a művészeti direktórium által szervezett munkákban, köztük az 1919. május 1-i monumentális városinstallációk előkészítésében. Teplánszkyt a fehér terror idején perbe fogták és elítélték, a Magyar Képzőművészek Egyesülete sok más művésszel együtt kizárta tagjai közül. Valószínűleg ekkor vesztette el rajztanári állását is a Homok utcai községi polgári fiúiskolában, amely megélhetését biztosította. Ezután már csak képei eladásából tartotta fent magát.
Teplánszky Sándor Gábor Mariann festő rokona volt, a festőművész visszaemlékezése szintén egy öntörvényű művész képét festi, és ebből a forrásból tudjuk azt is, hogy művészeti tevékenysége mellett szakvéleményeket adott képekről, valamint műgyűjtőket segítette tanácsaival. 1944-ben a nyilasok elhurcolták és megölték.

Művei a gyűjteményben: