Skip to main content

Pór Bertalan

Pór Bertalan

Festő, grafikus (Bátaszék, 1880 – Budapest, 1964) Művészi tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában, a müncheni Akadémián és Hollósy Simon magániskolájában, illetve 1901-től a párizsi Julian Akadémia folytatta. Berény Róberttel együtt volt Párizsban, rá is nagy hatást gyakorolt Cézanne művészete, hazaérkezése után a Nyolcak tagja lett. Az első világháborúban katona volt, de közben művészként is megörökítette a harctéren átélteket, 1916-ban kiadták 16 harctéren készült litográfiáját.  Tanácsköztársaság idején részt vállalt a művészeti élet irányításában, és toborzóplakátokat tervezett (Világ Proletárjai Egyesüljetek és a Feleségetekért és gyermekeitekért). A Tanácsköztársaság bukása után visszavonultan élt a szlovákiai Szliácson 1938-ig. Első önálló, egyéni kiállítása 1931-ben Surindépendentsben Tuileries-palotában volt. 1938 és 1948 között Párizsban élt, a német megszállás alatt letartóztatták, majd részt vett az ellenállási mozgalomban. Ezután visszaköltözött Budapestre és a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett, amely idejének nagy részét lefoglalta élete hátralévő részében, kevesebb ideje jutott az alkotásra. Életének második felében több egyéni kiállítása volt Párizsban és Budapesten is. Portréfestőként kezdte pályafutását, de egész élete során művészetében meghatározó szerepet töltött be a portré festés, és az emberábrázolás. Élete vége felé szocreál képeket is festett, mint például Rákosi Mátyás a kolhozparasztok körében. Egész munkássága során festett önarcképeket. Kossuth-díjas (1951).

A Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében is hozzá kapcsolódóan négy kép található. 1932-es Földes Istvánról készült tusrajza Földes Lenke hagyatékából került a Múzeumba, a gyűjteményben van továbbá egy Sas Náciról készített olaj-portréja, egy kalapos nőt ábrázoló rajz 1957-ből, illetve a Próféták – vázlat a hegyi beszédhez című olaj festménye.

(Forrás: www.artportal.hu; www.kieselbach.hu)

Művei a gyűjteményben: