Skip to main content

Szenes Fülöp

Szenes Fülöp

Festő. (Törökszentmiklós, 1863 – Budapest, 1944) Eredeti nevén Stern Fülöp. Fiatalon tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte, ahol Székely Bertalan, és Lotz Károly tanítványa volt. Később Münchenben, Nagybányán, és Párizsban tanult tovább. Első kiállítását 1893-ban rendezték a Műcsarnokban Nehéz elhatározás címmel. Többször állított ki gyűjteményes kiállítás keretében a Nemzeti Szalonban (1905,1927), 1909-ben egy női arcképével jubiláris aranyérmet is nyert. Festményei világszerte kitüntetéseket, és díjakat kaptak különböző kiállításokon például Párizsban, de még az USA-ban Saint Luisban is. Szenes Fülöp zsidóságához való viszonyáról keveset tudunk, de egy 1927-es cikkben azt nyilatkozta: „Kitérni? Minek? Egy hajszállal se tudnék jobban festeni, mint így.”. 1944-ben idősen, betegen magára maradt és valószínűleg éhen halt, miután egyetlen lányát, aki ápolta elhurcolták. Leginkább portrékat és életképeket készített. Festett plain-air képeket (Éltető napsugár, Kötő lecke), valamint bibliai témájú képeket (Sámson és Delila, Eszter, Judith) illetve arcképeket. A Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében portréi találhatóak, melyek sok jelentős zsidó személyiséget megjelenítenek. Például Munkácsi Bernátról, nyelvész, és néprajzkutatóról, illetve Sándor Pál, politikusról, a két világháború közötti zsidó élet jelentős személyiségéről is két portré is van a Múzeum gyűjteményében. Női portréival is igen sikeres volt, ebből is több van a Múzeum birtokában például Varga Katóról. A Magyar Zsidó Múzeum Ribáry Gézának két portréját őrzi Szenes Fülöptől. Ribáry Géza ügyvéd (1891–1942), kiemelkedő szerepet játszott a kor zsidó közösségi éltében: a PIH (Pesti Izraelita Hitközség) elnökhelyettese és az OMZSA (Országos Magyar Zsidó Segítő Akció) alapítója is volt. 1939 második felében, amikor az OMIKE keretein belül megkezdődött a Művészakció szervezése, a kezdeményezés élére állt. A zsidó művészek megsegítésében Ribáry meghatározó szerepet vállalt, korai halála után keletkezett űrt csak nagyon nehezen tudta pótolni a szervezet.Ez a kisebb, büsztkivágású, kifejező, elhivatott tekintetű arckép tulajdonképpen vázlatának is tekinthető a nagyobb méretű, félalakos olajképnek. 

(Forrás: Magyar Zsidó Lexikon; www.omike.hu; S. Nagy Katalin: A holokauszt a magyar képzőművészetben 1938-1945. Múlt és Jövő 2005 (16)1.; Pataki Edit: Szenes Fülöp. 1927 (17)4.)

Művei a gyűjteményben: