MILEV

Gráber Margit

Gráber Margit (Budapest, 1895- Budapest, 1993)

Festő, grafikus. Először az Iparrajziskolában, majd az Iparművészeti Iskolában tanult. Mesterei Vesztróczy Manó és Kernstok Károly voltak. 1916 és 1919 között az Iványi Grünwald Béla által vezetett kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1920 és 1924 között férjével, Perlrott Csaba Vilmossal Németországban élt. Ekkoriban hatott rá az expresszionizmus, ennek egyik példája a Fátyolos önarcképe (1921). 1922-ben a Helikon Kiállító Szalon rendezte első budapesti kiállítását. 1924 és 1928 között Párizsban élt, amikor itthon volt, akkor Nagybányán alkotott. Ebben az időszakban a kubizmus és Cézanne hatottak leginkább a művészetére. Rendszeresen szerepelt a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain. A holokauszt alatt Szőnyi István és Korniss Dezső  által kiállított hamis papírokkal bujkált Budapesten, a háború alatt minden képe megsemmisült. 1948-tól a Szentendrei Művésztelep tagja volt. Az ezt követő időszakban csendéleteket, enteriőröket és önarcképeket festett (Piaci jelenet, 1975; A Művésztelep kertje, 1979; A tükör, 1980). Egész életében meghatározó volt grafikai munkássága. Élete végén nem tudott festeni, ekkor írta meg Emlékezések című művét, amelyben 1945-ig mesélt az életéről, és a két világháború közti művészszcénáról.

Négy alkotása van a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményében. A Fauve-ok valóságtól elrugaszkodott színeivel megfestett Önarcképén a művész kendőbe burkolózik. Ez a kép Perlrott Csaba Vilmosné született Iveith Klára adományaként került be a Múzeumba.  Ezen kivül férjéről, Perlrott Csaba Vilmosról készült, az Asszony az ágyban című szénrajzát, valamint egy csendéletét őrzi a Múzeum gyűjteménye.

Forrás: www.kieselbach.hu; www.artportal.hu ; "...hogy lássam, az Ördög győzött-e vagy az Úristen" -Gráber Margittal beszélget Scherter Judit. Beszélő 1992(3)11

Művei a gyűjteményben: