Skip to main content

Róna József

Róna József

Szobrász (Lovasberény, 1961 – Budapest, 1939) Asztalos-inasként kezdte, majd egy szobrász-műteremben segédkezett. Tanulmányait Pesten, és a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta, majd királyi ösztöndíjjal Caspar von Zumbusch mesteriskolájában tanult. 1885-ben Berlinben első nagyszabású szobrával római ösztöndíjat nyert. Köztéri műemlékeket, szobrokat, nagyobb épületekre díszítő elemeket készített. Naturalista felfogásban alkotott, 1890-es évektől kezdve rendszeresen nyert emlékszobor pályázatokon, amelyeken a magyar történelem nagy alakjait formázta meg. Ezek közül a legjelentősebb és a legismertebb Savoyai Jenő lovas szobra a budai várban. Ebben a műfajban jelentős alkotása Kossuth Lajos miskolci és szegedi szobra, és Zrínyi Miklóst ábrázoló budapesti szobra is. Róna József hithű zsidó volt, részben ebből a vallásos meggyőződésből fakad érdeklődése a bibliai szereplők, jelenetek megformálása iránt. Ebben a témában alkotott műveivel rendelkezik a Magyar Zsidó Múzeum is, mint például a Zsuzsanna és a véneket, illetve Józsefet és Putifárnét ábrázoló szobrok. Utóbbi témát feldolgozó nagyméretű faszobráért állami nagy aranyérmet nyert 1910-ben. Számos arckép-plakettet is készített ebből is a Múzeum birtokában van egy, amely Kramer Malkiélt ábrázolja. Síremlékeket és halotti maszkokat is készített, Kiss József költő gipsz halotti maszkja Róna Józsefné ajándékozása révén került a Múzeumba 1944-ben. 1922-ben gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. Középületeket díszítő szobrai megtalálhatóak a Vígszínházon, az Országházon, a Széchényi- és a Gellért fürdőn és még számos reprezentatív épületen. Tagja volt a Benczúr Társaságnak, szoboröntő-műhelyt is üzemeltetett Budapesten. Külföldön is elismerték, aranyérmet nyert Antwerpenben és Parisban, Grand Prixt Londonban.

(Forrás: Magyar Zsidó Lexikon, www.kieselbach.hu; Magyar Életrajzi Lexikon; Kunszery Gyula: Róna József szobrász ars poeticája. Új Élet(27) 10.szám)

Művei a gyűjteményben: