Skip to main content

Kádár Béla

Önarckép

Kádár Béla: Önarckép

Kádár Béla

Festő (Budapest, 1977 – Budapest, 1956) Az 1896-os müncheni és párizsi útja során ismerkedett meg először a festészettel, 1902-0903-ban a Mintarajziskolában kezdte meg a tanulmányait. Első műveit 1906-tól mutatta be a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. 1907-ben megnősült és később négy gyermeke született. 1911-ben ösztöndíjjal a szolnoki művésztelepen alkotott. Az első világháború alatt hadifestőként dolgozott. Kádár kezdetben naturalista képeket festett, később Rippl-Rónai művészetének hatására változtak a képei. Az 1920-as években sajátos expresszív-absztrakt stílust alakított ki. 1921-ben Scheiber Hugóval rendezett közös kiállítást. 1923-ban és 1924-ben önálló kiállítási lehetőséget kap a berlini Der Sturm galériában, ezek után rendszeresen szerepel együtt a Der Sturm művészeti csoporttal nemzetközi kiállításaikon, például 1926-ban a new yorki-i Brooklyn Múzeumban. 1928-ban már önálló kiállítása nyílt Amerikában, aminek megnyitójára ő maga is kiutazott. Az 1930-as évektől kezdve számos kiállítása nyílt Budapesten (Ernst Múzeum, Kovács Ákos galériája, Fränkel Szalon, Tamás Galéria) képei mind a szakma mind a közönség tekintetében nagy sikereket arattak. Származása miatt a második világháború alatt bujkálni a kellett, feleségét és két fiát is elveszítette a holokausztban. A háború után művészetét mellőzték, elfeledve halt meg. Első emlékkiállítását csupán halála után 15 évvel rendeztek a Magyar Nemzeti Galériában.

Érett korszakának reprezentatív alkotása a Múzeum gyűjteményében található Interieur című feltehetően az 1940-es években készült kép. A festményt dallamos, zenei vonalvezetés, nemes stilizáció és szürreális látásmód jellemzi; utóbbi általános vonás a művész késői munkáin. A női akt-sziluett a köré komponált, épp csak jelzett berendezési tárgyak közé illeszkedik. Az élénk színek és kecses vonalak finoman egészítik ki egymást, egységes, harmonikus hatást teremtve. Egy másik műve a Múzeum tulajdonában egy önarckép, amely monotípia technikával készült. Ajándékként került a gyűjteménybe, a képen található ajánlás szerint eredetileg azonban Bodrogh Pálnak ajándékozta a művész. Ez a mű mind a Múzeumban, mind külföldön számos kiállításon szerepelt az elmúlt évtizedekben például az amszterdami Zsidó Történeti Múzeum A fauvizmustól a szürrealizmusig. Zsidó avantgárd művészek Magyarországról című 2017-es tárlatán. A harmadik képe a Múzeum gyűjteményében Dávid harmad szülött fiát Absalomot ábrázoló fekete-fehér nyomat.

 

Forrás: www.kiselbach.hu; www.artportal.hu

Művei a gyűjteményben: 

Kiállítások: 

ARC-KÉP-MÁS