Skip to main content

Bárkány Jenő

Bárkány Jenő

műépítész, művészeti író, festő (Eperjes, 1885 – 1967, Pozsony) Az eperjesi főgimnáziumban érettségizett, majd a Műegyetem építészetmérnöki képzésére járt, ahol 1908-ban végzett, ezután saját tervezőirodát nyitott Eperjesen. 1915-ben bevonult katonának, majd évekre szibériai fogságba került. Ezután újra tervezőirodát nyit szülővárosában. Lakóházak, a gálszécsi banképület, a kassai strandfürdő, a héthársi és szepesbélai zsinagóga építője. Ő alapítja Auszterlitz Tivadarral együtt az eperjesi Zsidó Múzeumot 1928-ban, amiről a művész képe a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében is megtalálható. Többször kiállításra kerülnek akvarelljei, pasztellképei, rajzai. Bárkány Jenő 1940-1942-ben a neológ hitközség elnöke. Irodalmi munkásságában a zsidó hitközségek, temetők, zsinagógák történetét dolgozta fel. A második világháborút Budapesten vészeli át, ebből az élményből keletkezhetett az Öngyilkosság (A Rumbach utcai internáló tábor), és az Este (A Rumbach utcai internáló tábor), Ebéd (A Rumbach utcai internáló tábor) című képei, amelyek a Múzeumban találhatóak. 1952-ben visszaköltözik Szlovákiába, Pozsonyban telepedik le, és a Szlovák Tudományos Akadémia Intézetében dolgozik. Ebben az időszakban keletkezett a vágújhelyi zsidó temetőt megörökítő akvarellje.

Forrás: https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/barkany-jeno/; Zemán László: Luddman Ottó. Fórum Társadalomtudományi Szemle. 1999 (1)2

Művei a gyűjteményben: