Skip to main content

Kernstok Károly

Kernstok Károly

festő (Budapest, 1873 – Budapest, 1940) A festészeti tanulmányainak számos helyszíne volt: az Iparművészeti Iskola, 1892-ben a müncheni Hollósy-kör, 1894-től két éven át a párizsi Julian Akadémia, végül 1896-1899 között Benczúr Gyula mesteriskolája.  1907-ben hosszabb időt töltött Párizsba. Ennek köszönhetően ebben az időszakban a francia posztimpresszionista festők, illetve az expresszionista Fauve-ok jelentős hatást gyakoroltak ekkori művészetére. Magyarországon az új festői irányzatok, törekvések vezér egyénisége, több művészegyesület alapítója. 1908-ban a MIÉNK alapitótagja, négy művét ki is állította a társaság első kiállításán. Később fontos szerepet játszott a Nyolcak művészcsoport megalakulásában melynek első tárlatán 1909-ben saját műveit is bemutatta. A tízes években kapcsolatba került a polgári radikális körökkel, Ady Endre barátja lett, rendszeresen publikált művészetpolitikai, esztétikai, művészetpedagógiai műveket például a Nyugatban, és a Huszadik Században. Első önálló tárlata 1911-ben nyílt a Művészházban. 1912-ben műtermes villát épített Nyergesújfalun, és itt látta vendégül a magyar progresszív értelmiséget, illetve jelenetős időt töltött itt alkotással is. A Tanácsköztársaság idején 1919-ben a művészeti direktórium megbízásából szabadiskolát hozott létre nyergesújfalui villájában, a rövid ideig működő iskola tanulója volt Derkovits Gyula is. A forradalom bukása után 1925-ig Berlinben élt. Az emigráció évei után a német expresszionizmus hatása figyelhető meg festészetében, ebből a korszakából az Utolsó vacsora című alkotása az egyik legismertebb. A fiatalabb nemzedékre tanárként is nagy hatást gyakorolt. Festményei mellett rajzokat, és rézkarcokat készített.

A Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében egy Havasi táj-vázlat című 1922-es akvarell képe található.

(Forrás: www.artportal.hu; www.kieselbach.hu; Magyar Életrajzi Lexikon)

Művei a gyűjteményben: