54 Tóravért

Franz Lorenz Turinsky

Bécs, 1807

részben aranyozott ezüst, trébelt

A Pesti Izraelita Hitközség letéte, 1931

A tóravértek formája, gyakran még ikonográfiai elemei is követik a nem zsidók által használt tárgyakon megszokott alakzatokat: a nemesi címerekre emlékeztető, baldachinos tóravért jellemzően az osztrák–magyar területeken használt típus. A kőtáblák két oldalán jobbról Mózes, balról Áron alakjának féldomborműve látszik a megszokott szimbólumaikkal. Az emberábrázolás tilalmát jelentő második parancsolat szigorú értelmezése miatt felmerült, hogy szabad-e ilyen díszítésű tóravértet használni. Egy hasonló tóravértről a korszak egyik legtekintélyesebb rabbija, a Hatam Szóferként is ismert Schreiber Mózes 1810-ben keltezett rabbinikus döntvényében úgy érvelt, hogy Mózes és Áron alakja megjelenhet a tóravérteken, mert ábrázolásuk annyira közismert, hogy senki sem tekintheti őket bálványimádás tárgyainak. A tóravértet a Dohány utcai zsinagógában használták, s az 1930-as években letétként került a múzeum gyűjteményébe.