14 Tóravért

Fridericus Becker

Pozsony, 1810

ezüst, trébelt, vésett

Weisz I. (Jászberény) ajándéka, 1910

A szabad királyi városok és a városokban működő céhek még a modern kor hajnalán is éltek azzal a középkorból megmaradt jogukkal, hogy nem engedtek zsidókat falaik vagy tagjaik közé, ezért ebben az időszakban csak elvétve találunk zsidó mestereket. A 18–19. század fordulóján mindössze két olyan település volt a Magyar Királyságban, ahol a földesurak speciális engedélyeinek köszönhetően zsidók is lehettek ötvösök: Óbudán a Zichyeknek, Pozsony-Várteleken pedig a Pálffyaknak köszönhetően. Természetesen judaikákat is készítettek, ami ritkaságszámba ment Közép-Európában, ahol a korlátozó rendelkezések miatt még a zsinagógai szertartási tárgyak jelentős részét is nem zsidó mesterek készítették. A pozsony-várteleki zsidó Becker család tagjai kiemelkedő ötvösmesterek voltak, akik a hétköznapi ezüsttárgyak mellett tóraékszereket is készítettek a környező zsidó közösségek tóratekercseinek díszítésére. Ezek közül való a jászberényi Weisz I. által ajándékozott tóravért is, amely a korszak tóravértjeinek baldachinos formáját az akkor divatos díszítési stílussal ötvözte.