1826

Machzor, ünnepi imakönyv, mely az őszi nagyünnepek imáit tartalmazza héberül és héber betűvel nyomtatott német fordításban. Az imakönyv 1826-ban Anton Schmid bécsi nyomdájában készült, első tulajdonosa Joszéf Lerner rabbi művelt és a családi emlékezet szerint csodás szépségű lánya, Mirjam volt. Ő jegyezte fel a lapokra jiddisül legidősebb leánya, Hajle 1842-es halálát. Mirjamtól unokája, Munk Hadasza (1834–1914) örökölte a kötetet. Visszaemlékezése szerint Mirjam szombat délutánonként lányunokáival németül olvasta a tórai heti szakaszt. Hadasza neve (Pollák Jónásné) olvasható a bőrkötésen. Belső címlapján az ő lányának, Pollák Gizellának a bejegyzése látható. Az imakönyv így a család négy nemzedékének nőtagjaira emlékeztet.

Felsenburg Mózesné, Mirjam ifjúkori sétálásának története, unokája Munk Hadasza elmesélésében

Hadasza visszaemlékezése szerint Mirjam nagymama szombat délutánonként az asztal körül ülő leányunokáinak (Debóra, Hanele, Hadasza) szeretett ifjúkoráról mesélni. A tekintélyes lichtenstadti rabbi, Joszéf Lerner serdülő ifjú leányaként annyira vigyáztak a jó hírnevére, hogy mikor a parkba kisétált, két oldalán két asszony, s előtte még egy asszony kísérte. Egyszer két bóher meglátta, hogy miként kísérik, és fogadást tett az egyik, hogy megcsókolja. A gondolatot tett követte, s a lányhoz odaférkőzött hátulról, s visszafordítva a fejét hirtelen megcsókolta, majd elfutott. A két bóhert kicsapta a jesivából Mirjam apja, s azontúl a harmadik asszony nem elől, hanem hátul kísérgette.

(Forrás: Munkácsi Bernát családtörténeti feljegyzései; Széfer jihuszénu II.; Pollák Jónásné, szül. Munk Hadasza közlése)