Hanukka

Hanukkai menóra Judit alakjával. A reneszánsz Itáliában készültek elsőként azok a bronz hanukkai menórák, melyeken Judit alakja látható, Holofernész levágott fejével. Juditot a késõantik és reneszánsz források a Hasmoneus családdal hozták összefüggésbe, és mint a bátorság és büszkeség szimbólumát szerepeltették a zsidó függetlenségre emlékeztetõ tárgyakon. 

Egyszerű, falra akasztható sárgaréz hanukai mécsestartó népies virág-motívumokkal. Előugró vályújában feltehetően kis edények lehettek, melyekben a hanukai lángokat meggyújtották.

Hanukkai menóra. A 12-13. században jelentek meg a falra akasztható típusok, melyeknek több, elsõsorban bronzból készült példánya ismert Észak-Nyugat Európából. Ezeket a mécsestartókat az ajtófélfára akasztották, szemben az egyiptomi kivonulás egyik csodájára emlékeztetõ mezuzával. Késõbb is szokás maradt a lángokat az ajtó elõtt balra meggyújtani, így a belépõ két csodára emlékeztető tárgy között léphet a lakásba.

A sárgaréz falra akasztható hanukai mécsestartó háttámláján két oroszlán olajoskancsóban égő lángot tart, egyértelműen utalva a hanukai olaj-csodára.

Öntött sárgaréz mécsestartó, melynek háttámláján két szárnyas barokk puttó látható.

Jeruzsálem kapuit idézi a kis öntött sárgaréz hanukai mécsestartó háttámlája. -

Hanukkai menóra. Az újkorban is jellemző, hogy a hanukkai menórák a terület jellemző építészeti elemeit hordozzák, nem egyszer konkrét épületeket megmintázva. A lengyel sárgaréz hanukkai menóra a terület zsinagógáit idézi.

Líradíszes háttámlájú öntött sárgaréz mécsestartó, 19. század első harmada.

Falra akasztható, vagy ablakpárkányra is helyezhető öntött sárgaréz hanukai mécses. Különlegessége, hogy míg a rituálisan meggyújtandó lángok olajjal égnek, addig az ezek meggyújtásához használt szolgaláng már gyertya – erre szolgál a tárgy jobb oldalán elhelyezett gyertyatartó.

Falra akasztható, vagy ablakba, asztalra is helyezhető a lengyel öntött sárgaréz mécsestartó. Háttámláján két oroszlán tart egy olajtartót. A jobb oldali oroszlán egyszarvúnak látszik, de „szarva” valószínűleg a szolgamécses mára letörött tartója volt – jóllehet a lengyel területek judaikáin unikornisok is megjelennek.

A Kelet–Európában használatos hanukkai mécsesek általában sárga vagy vörösrézből készült, pad-alakú tárgyak. A pad részén található a nyolc mécses, háttámlájuk és oldalfalaik pedig a zsidó ikonográfia jellemző növény- és állatalakaival díszítettek. A szarvas alakja a zsoltárverset idézi: „Mint szarvasünő, mely kiáltoz vizek medrei felé, úgy kiáltoz a lelkem te feléd, Óh Isten.” (42. Zsoltár 2.). Az olajtartók fedele hal alakú, mely a bőség és termékenység szimbóluma.

Sárgaréz hanukai mécsestartó – az előbbihez hasonló, de egyszerűbb kivitelben. Különlegessége, hogy a cseppformájú olajtartók fölé lehajtható egy fedőlap, mely a gyapjúszálból készített kanócok rögzítésére szolgálhatott. Lengyel, 18-19. század.

Hanukkai menóra Napoleon alakjával. A nagyon egyszerű, lengyel hanukkai menóra igazi recycling tárgy: perforált hátlemeze rézboletták gyártási maradéka, melyre utólagosan illesztettek egy feltehetően más tárgyról átkerült Napoleón-büsztöt. Napóleon alakjában a lengyel zsidók a felszabadítót, jogi helyzetük rendezőjét látták, ezért kerülhetett alakja a szertartási tárgyra.    

Hanuka családi ünnep, ezért a hanukai mécsestartó még a legszegényebb zsidó háztartásban is megtalálható. Feltehetően házilagos kivitelben készült a domborított rézlemez hátlappal dekorált, pitesütő formákból összeállított hanukai menóra.

18. századi prágai hanukai mécsestartó, két oldalán a Szentélyben szolgálatot teljesítő főpapokat megidéző Mózes és Áron alakjával. A háttámlán Dávid-csillag látható, mely a 17. század óta a prágai zsidó közösség szimbóluma volt.

A falra akasztható kis ezüstmenórát minden bizonnyal meglévő elemek újrafelhasználásával készítette az „MB” monogramú ezüstműves mester. Olajtartói újrafelhasznált teáskanalak, szalvétatartóból készített háttámláján pedig a durván öntött galambok mellett minden bizonnyal más tárgyról származnak a finoman kidolgozott ezüstfiligrán rozetták. Magyarország, 19. század vége

1813-ban Pesten készült a hanukai menóra hátlapja, eredetileg valószínűleg Tóravértnek. Erre utal a formája, díszítettsége, az oroszlánok által tartott Tízparancsolat-táblák felettük koronával, valamint a mára befedett kis nyílás, ahol eredetileg minden bizonnyal az ünnepjelző táblácskák szerepeltek. A padka a hanukai lángok meggyújtására szolgáló kis korsókkal későbbi kiegészítés.

Mivel Hanukka nyolc napos ünnep, minden évben van egy olyan napja, amelyik sabatra esik. Ilyenkor elsőként a hanukkai lángokat, majd a sabati gyertyákat kell meggyújtani. A sárgaréz hanukkai mécsestartó padkáján nyolc kis hengeres tartóban olajat kanóccal, vagy gyertyát is lehet gyújtani, míg a két kiálló karon lévő gyertyatartókban a szombati gyertyákat lehet elhelyezni.

Talán meglepő, hogy a hanukai menórák díszítései között megjelennek a korszak politikai történetében jelentős szereplők is. A sárgarézből készült hanukkai menóra két oldalfala egy-egy testőr figurája, háttámláján pedig az Osztrák Birodalom zsidóságának kedvező törvényi kereteket adó II. Lipót figurája látható.

Hanukkai menóra. Az ezüstfiligránból készített, a Szentély oszlopaival, a tóraszekrény kicsi másával, koronával és kétfejű sassal díszített mécsestartók Galíciában és a mai Ukrajna területén alakultak ki. A lángok befogadására kicsi korsók szolgálnak, emlékeztetve a hanukkai történet olajoskorsóira. A típus az 1820–as évektől terjedt el, s 1928 óta a híres galíciai csodarabbiról Baal Sem Tov típusú hanukkiának hívják.

Bécsi hanukkai menóra két korábbi darab összeillesztésével. Hátlapja 1849-ben készült, ezen két oroszlán tartja a tízparancsolat kettős kőtábláit, melyek fölött a Tóra koronáját szimbolizáló osztrák császári korona látható. A menóra lába és padkája 1872 és 1922 között készült, szintén Bécsben.

A 19-20 század Magyarországán talán ez a típus volt a legelterjedtebb: viszonylag olcsó alpakkából, általános zsidó szimbólumokkal díszített historizáló menóra. Előugró vályú alakú részébe olajtartókat, vagy az akkoriban már olcsón beszerezhető sztearin-gyertyákat helyezhettek.

Nagyon egyszerű, szegényes hanukai mécsestartó, melynek egyetlen dísze a háttámláján benyomott csillag motívum. Múzeumi eredete ismeretlen. 

A 19. század végére a Krakkóban működő Jakubowski és Jarra cég az Osztrák-Magyar Monarchia keleti részének egyik jelentős ezüsttárgy-ellátójává vált. A jelentős piac miatt judaikát is készítettek, köztük a kiállított, pálmafákkal, oroszlánokkal és a Szentély menórájának alakjával díszített szép darabot. A menórát Neuberger Ignác kuriai tanácselnök özvegye ajándékozta a múzeumnak 1911-ben.

A Jakubowski és Jarra cég előzőhöz hasonló, de picit egyszerűbb kivitelű hanukai mécsestartója, melyben a lángokat kis olajoskannákban lehet meggyújtani.

Még egyszerűbb és olcsóbb változata az előbbieknek, ezüstözött sárgarézből készített menóra.

A menóra a Jakubowski és Jarra cég menórájának bevált és divatos formáját követi, de már az olcsó sárgarézből.

A 19-20. század fordulójának gazdag osztrák-magyar zsidó elitje a hanukai menórában is a reprezentativitást kedvelte. Köreikben lett népszerű a kiterjesztett faroktollaival büszkélkedő páva alakjával díszített hanukai lámpás, mely ugyanakkor kapcsolatot teremtett a szépségét hirdető madár és a hanukai csoda hirdetésének, közzétételének parancsa között.

Az 1920-as, 30-as években, Ausztriában készült egyszerű, a Bauhaus hatását mutató, letisztult vonalú hanukai menóra. A háttámlán a tízparancsolat kettős kőtáblái, melyeken a parancsolatokat a korszak újszerű tipográfiájú héber betűivel jelezte a készítő, ED monogramos mester.

Hanukkai menóra. Hanukkai menóra bármilyen anyagból készülhet, egyetlen feltétele, hogy nyolc láng égjen egymás mellett, meghatározott sorrendben, egy vonalban. A kagylóval készített kis giccses darab feltehetően egy tengerparti utazás emléke.

Kelet-Európában a téli, hanukai népszokások egyike az ólomöntés. Jellemzően a gyerekek készítették így a hanukai pörgettyűket, a trenderliket, de ismert néhány ólomből készített, széksor alakú hanukai mécsestartó is. A szék-forma talán a pad alakú hanukai lámpásokhoz vezethető vissza. A kiállított székeket az első világháború idején készítették, és olajjal, kanóccal használták. Sérülései a használatból fakadnak, mert az ólom a hő hatására deformálódik.

Dekoratív álló, karos hanukkai gyertyatartó ezüstözött sárgarézből.

Hanukkai menóra. Csak a tizenhetedik századtól jelentek meg az álló, a bibliai Szentélyben leírt menórára emlékeztető karos típusok. A zsidó tradíció tiltja, hogy a Szentély tárgyainak mintájára készítsenek szakrális tárgyakat, de nem tiltja akkor, ha ezek más anyagból, vagy más formai tartalommal készülnek. A Szentélyben lévő hétágú, arany, virágokkal és gombokkal díszített menóra mintájára készítettek álló, jobbára gyertyákkal használható hanukkai gyertyatartókat. Ezek nem zsinagógai, hanem családi használatra készültek, ezért méreteik ennek megfelelően viszonylag kicsik. Németország, 1880 után. 

Hanukkai mécsestartó. A vitrin legszomorúbb tárgya a pesti gettóban készített egyszerű hanukkai mécsestartó. Az egyszerű falécre kenyérbélből gyúrt tartókat 1944. December 11. és 19. között használták.

Izraelben készített dekoratív hanukkai menóra, mely vidám piros színével és letisztult vonalaival megidézi az 1960-as évek optimista államépítő hangulatát. A héber nyelvújítás vezette be a hanukkai menórára a hanukkia elnevezést, mely tömeggyártott lakberendezési kelléké válva számos formában és változatban kapható.

A modern Izraelben a Makkabeus hősök emlékezete, Jeruzsálem felszabadítása szimbolikus politikai tartalommal is bővült. Az 1950-es években készített hanukkia félköríves díszítésében az ókori izraeli törzsek szimbólumai láthatóak, felettük mozaikdíszes oroszlánnal.

A trenderli (pörgettyű) a gyerekek hanukkai játéka. A pörgettyű hossztengelye körül elhelyezkedő négy oldalán egy-egy héber betű van: A "Nész Gadol Haja Sam" = Nagy csoda történt ott kezdőbetűi. A játék szabályai jiddisül értelmezhetőek: Az N= nist (semmi), G= gánc (minden), H= halb (fele), S= stel ájn (betenni). Eszerint, akinek a pörgettyűje eldőlve N betűt mutat felfelé, az nem nyert semmit az asztal közepére helyezett mogyoróból, cukorkából stb. álló bankból, akinek G-t mutat, az elnyeri az egészet, akinek H-t, az a felét, és akinek S-t, annak újból kell a bankba tennie. Trenderli bármiből készülhet, Kelet-Európában szokás volt, hogy a gyerekek maguk öntötték ólomból.

A nagyméretű, 18. században készített sárgaréz hanukkai menóra a hagyomány szerint Koppel Reich (1838-1929) budapesti ortodox főrabbi használatában volt. Koppel Reich a budapesti ortodoxia újjászervezője, 1927-től haláláig az ortodox zsidók országgyűlési képviselője, a magyar parlament doyenje volt.