Szukkot
Az Egyiptomból való szabadulást követő negyven esztendőben őseink a pusztában vándorolatak, és végig ideiglenes otthonokban, sátrakban laktak. Erre emlékezve tartjuk meg a sátrak (Szukkot) hétnapos ünnepét. Az ünnep két legfontosabb gyakorlati előírása a sátor építése és a négy növényből álló csokor beszerzése. A hagyományos előírást követők Jom Kippur végén kezdik el a szukká (ünnepi sátor) építését, és ha tehetik, akkor a hét nap során benne laknak. Mások csak az étkezések alkalmával tartózkodnak a zsinagógák, ritkább esetben az otthonaik kertjében felállított sátorban, ahol a rabbinikus hagyomány szerint az ünnep minden napján különleges vendégek (uspizin) is érkeznek: Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron és Dávid egyaránt tiszteletüket teszik Szukkot ideje alatt.
Tóravért Szukkot ünnepet jelölő táblácskával. A Szukkoti zsinagógai szertartás során díszítették ezzel a tóravérttel azt a tekercset, melyből az ünnepi Tóra-részletet olvasták fel. A táblácska másik oldalán Szimhat Tóra ünnepének neve olvasható. Ez az ünnep a Szukkot nyolc napját követő napon a Tóraolvasás befejezését és egyben új kezdetét, azaz a Tóraolvasás folyamatosságát hirdeti. Az 1791-ben készített tóravértet eredetileg az egyik cfat-i zsinagógában használták. A Galilea legmagasabb pontján fekvő Cfat (Safed) egyike azon szentföldi városoknak, ahol az ókortól jelentős zsidó közösség élt. A városka a koraújkortól a zsidó misztikus tanítások, a kabbala egyik központja.
Tóravért Szukkotra. A 19. század első felében, a Pesti Chevra Kadisa megrendelésére készült a viszonylag egyszerű, kis méretű tóravért.
Imakönyv a zarándokünnepekre. Imakönyv a zarándokünnepekre, azaz Peszah, Savuot és Szukkot ünnepére. Ezek az ünnepek onnan nyerték hagyományos elnevezésüket, hogy az ókorban, a Szentély időszakában ezeken az ünnepeken Izrael népe elzarándokolt Jeruzsálembe, hogy a Szentélyben közösen tartsák meg a Tórában előírt ünnepeket. A díszes ezüst kötéstáblába kötött imakönyvet 1844-ben nyomtatták Bécsben.
Koszos tárgyak?
A kiállított sátordísz 1943-ban került a múzeumba, előtte sok sok éven át használhatták. Szukkotkor errefelé már gyakran esős az idő, és ennek nyomai maradtak a hímzett textilen is. A tárgyat konzerváltuk, de nem tisztítottuk ki belőle az idő emlékét, hiszen ezek a sátordísszel együtt emlékeztetnek a pusztai vándorlásra.
Szukkoti sátordísz. Szukkot ünnepének parancsaira emlékeztet az erre az időszakra épített időszakos építmény, sátor díszítéséhez használt hímzett drapéria. Felirata: „Hét napig lakjatok sátorban. Izrael népének minden tagja lakjék sátor alatt”, és egy részlet az imakönyvből: „És borítsd ránk a béke sátrát”.
Strucctojásból készített sátordísz. A szefárd zsidók körében a strucctojás szimbolikus tartalmakat hordoz. Ennek oka, hogy a néphit szerint a strucc nagy szemébe nézés segíti az imára koncentrálást, és a tojás maga is hasonlít a szemére. Szokás volt ezért kifújt strucctojásokkal díszíteni a zsinagógákat is és a szukkoti sátor díszítésében is megjelent. Felirata a 145. zsoltár 18. verse: „Közel az Örökkévaló mindenkihez, aki hozzá kiált, mindenkihez, aki tiszta szívből hívja.” A strucctojás egy budapesti, szefárd eredetű család ajándékaként került a gyűjteménybe.
Óntál szukkoti jelenettel. Két héttel a zsidó újév után köszönt be a sátoros ünnep, héber nevén Szukkot. A nyolc napon át tartó ünnep az egyiptomi szabadulást követő negyvenévnyi sivatagi vándorlásra emlékeztet. Az ünnep napjain az étkezéseket a szukkában, vagy sátorban kell elfogyasztani. Az ünnepi, sátorban elfogyasztott étkezést ábrázolja a kis óntál domborított képe, mely Oppenheimer ábrázolását követi.
Kiddus serleg szukkotra
A parancsolat megszépítése
A szukkoti csokor részét képező etrog gyümölcs csak akkor kóser, ha a csúcsa ép, ezért szokás dobozba helyezve óvni. A tárolóedény bármi lehet, ezek anyagára, formájára nincs szabály. A lehetőség szerinti legszebb, legnagyobb etrog és legmívesebb tárgyak használata a „hiddur micva”, azaz a parancsolatok teljesítésének megszépítése, kiteljesítése.
Fedeles pohár. A szukkoti ünnepi csokorhoz tartozó etrog gyümölcs csak akkor kóser, azaz rituálisan használható, ha a csúcsa ép, ezért nagy körültekintéssel, óvatosan kell tárolni. A tárolóedény bármi lehet. Elhanan Jidels 1819-ben ajándékozta a Pesti Chevra Kadisának a jóval korábban készült ünnepi poharat, melyben etrogot is tarthattak.
Etrogtartó tál. Eredetileg borkóstoló tál lehetett a Nagykanizsán etrogtartóként használt lapos aranyozott ezüst tál.
Etrogtartó. A 17. században jelentek meg az etrog gyümölcs formáját követő, direkt etrogtartónak készített tárgyak.
Etrogtartó. Az 1744-ben készített ezüst dobozka eredetileg feltehetően cukordoboz volt, de egy zsidó családban etrogtartónak használták, ekként került a gyűjteménybe 1911-ben.
Etrogtartó. Etrogtartóként használt, 1924-ben készített art deco stílusú dobozka.
Etrogtartó. Az egyszerű bádog dobozka etrog számára készült Lembergben, erre utal, hogy oldalán az ünnepi csokorra, a lulavra mondandó áldás szövege olvasható. Belsejében megmaradt az etrogot óvó kenderkóc is, ez védte az etrogot.
Cédrusfa etrogtartó doboz. A kék selyemmel bélelt dobozka Jeruzsálemben készült, oldalain a Siratófal, a Szentélyhegy és Ráchel sírja ábrázolásával.
Etrogtartó, Becalél, 1920-as évek. Az igazi zsidó művészet megteremtésének szándékával alapított jeruzsálemi Becalél Akadémián készült etrogtartó. Anyaga, formája és díszítése is tudatos választás eredménye, melyet a Becalél Akadémia alapítói a cionista művészet megteremtésének szándékával fogalmaztak meg. Az etrogtartó formája és anyaga a Közel-Keleten hagyományos ezüsttel berakott réz, fő díszítő elemei menórák, a korszakban divatos indaminták és a héber betűk.
Ámos Imre: Sátoros ünnep. A kép alkotója Ungár Imre néven született 1907-ben Nagykállón, nevét 1934-ben változtatta Ámosra, utalva a bibliai prófétára. 1931-től szerepelt kiállításokon, 1937-ben Párizsban megismerkedett Marc Chagall-lal, akinek hatása érezhető alkotásain. Ámos Imre fájdalmasan fiatalon, 1944-ben, egy németországi lágerben vesztette életét. Sátoros ünnep című képén nagyapja látható a szukkoti ünnepi csokorral a kezében. Az ünnepi csokor négy különféle növényből áll, valamennyi darabja Izrael fiaihoz hasonlítható. Az etrog ízletes és illatos, hasznos és kellemes egyszerre, akárcsak az a zsidó, aki ismeri a Tórát és számos jócselekedetet gyakorol. A pálmaág azokra a jámborokra emlékeztet, akik nem ismerik ugyan a Tórát, de hasznos tagjai a közösségnek. A datolya, a pálma termése ugyanis ízletes, de illata nincs. A mirtusz illatához viszont nem társul semmiféle íz, így azoknak a zsidóknak sincs semmi hasznuk, akik tudásukat csak díszként mutogatják. S végül, mint a fűzfa ága, vannak, akik sem jócselekedeteikkel, sem tudásukkal nem tűnnek ki. És mégis, valamennyien, egymást kiegészítve alkotnak teljes közösséget, mint a növények az ünnepi csokrot.
Szukkot ünnepének szimbóluma a náddal fedett sátor és a pálmacsokor, ami négyféle növényből áll. A gyorsan pusztuló szerves anyagok múzeumban nem kiállíthatóak, kivéve a csokorhoz tartozó etrogot. A tanult és parancsolatokat megtartó zsidókat jelképező citrusféle nem rohad meg, hanem csak megfonnyad, összeszárad. Ezek az etrogok az elmúlt évek szukkotjainak emlékei.