Zsidó tér
“Nincs az emberség egész történelmében még egy olyan közösség, amelyet ilyen kitartással hajszoltak volna végig a földkerekségen; amely kétezer évvel túlélte volna nemzeti pusztulását, s amely autodafék és gázkamrák közepette soha ne szűnt volna meg imádkozni a megfelelő évszakban azért, hogy termékenyítő eső hulljon egy olyan országban, amelyet soha nem látott, s e csillagászati hosszúságú idő alatt a természetfelettibe vetett törhetetlen hittel évről évre arra emelte volna a poharát, hogy jövőre már Jeruzsálemben ünnepel…” Köstler Artúr
A jeruzsálemi Szentély lerombolásának napja Áv hó 9-e böjt és gyásznap. A zsidó nép örök szellemi fővárosának emlékére ezen a napon világszerte speciális gyászénekekkel emlékeznek. A gyászénekek rendjét tartalmazó kötetet 1850-ben nyomtatták Budán, az Egyetemi Nyomdában.
Beregi Ármin Dob utcai mérnök 1921-ben Tel Avivba ment, hogy szaktudásával segítse az 1909-ben alapított új zsidó várost. Szabadidejében amatőr régészként ásatásokat folytatott az ősi telleken, és ókori zsidó emlékeket gyűjtött, egyebek mellett a kis olajmécsest. Gyűjteményét 1933-ban Múzeumunknak ajándékozta.
A magyar történelem legnagyobb temetője Auschwitz, ahol minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt. A deportáltakkal érkezésük után levelezőlapokat írattak, melyben a feladás helye Waldsee, egy nem létező település, mely Auschwitz fedőneve volt. A lapok célja a még Magyarországon lévők gyanakvásának eloszlatása, a pánikhangulat megelőzése volt.
A kis rimonpár száraira szőlőinda tekeredik, mellyel a jeruzsálemi Szentély előtt álló oszlopokat idézi meg. A Galíciából Óbudára került tárgy ugyanakkor a zsidó közösségek migrációjának emléke is egyben, s Jeruzsálem mellett a galíciai óhazára is emlékeztet.
Szimbolikus jelentőségű, hogy a Múzeumunk épületének telkén álló házban, az akkor elkészült Dohány utcai zsinagóga mellett született 1860-ban a modern politikai cionizmus atyja, Theodor Herzl. A Herzl jól ismert profiljával díszített ezüst kitűzőt 1960-ban, Herzl születésének centenáriumára készítették Izraelben.
A sófár hangja nem csak a zsidó újév napját hirdeti, hanem az ókorban történelmi jelentőségű eseményeknél is megszólalt. Erre emlékezve 1967. június 7-én Slomo Goren, az izraeli hadsereg rabbija sófárhanggal köszöntötte Izrael örök fővárosának felszabadulását.
A 19. században megélénkülő szentföldi zarándoklat-turizmus igényeinek kielégítésére készítették az olajfa borítóba kötött, 12 préselt növényből összeállított albumot. A Jeruzsálemben készített album lapjain a zsidók és keresztények számára fontos bibliai helyszínek növényeit láthatjuk.
Az itt kiállított valamennyi tárgy azért lehet ma itt, mert a holokauszt időszakában, 1943-ban két bátor muzeológus, Tápayné Szabó Gabriella és Bárányné Oberschall Magda faládákba csomagolva elrejtette őket a Magyar Nemzeti Múzeum pincéjében. Köztük ezt az 1764-ben adományozott tóramutatót, melyet 1910-ben vásárolt a Zsidó Múzeum bizottsága.