Születés

Múlt – jelen – jövő

Ábrahám szövetsége, a körülmetélés a zsidó nép múltjának, jelenének és jövőjének összekapcsolása. Ábrahám a múlt, a körülmetélésre összegyűltek a jelen, míg a halhatatlan Elijáhu próféta, - aki a végső megváltás előhírnöke is lesz - a jövő képviselője. Ő az, aki szimbolikusan helyet foglal a jobb oldali széken, a kisbabát tartó férfi, a kvater mellett. 

Móhelszék <br /><em>Circumcision Chair</em>

Móhelszék. A kettős szék az askenázi zsidók körében elterjedt bútordarab, amelyet a körülmetélés alkalmával használtak. A Tóra szövege szerint Isten és a zsidó nép szövetségének két jele van: a szombat megtartása és a nyolcnapos fiúgyermekek körülmetélése. A szertartáshoz kapcsolódó rituálék egyrészt a rabbik körültekintő szabályozásából, másrészt pedig a népi hiedelmekből és legendákból alakultak ki. A szokás szerint a bal oldali ülésen a gyermeket az ölében tartó kvater vagy szandek ül, míg a jobb oldalon az újszülötteket védelmező Élijáhu próféta foglalhat helyet. Élijáhu alakja a hagyomány szerint szorosan összefonódik a születés és a körülmetélés eseményeivel; jelenlétével erősíti a szövetséget és távol tartja a rontó, ártó démonokat. A kettős Élijáhu székek a zsinagógák berendezéséhez tartoztak, stílusuk a korszak bútorművességének gyakorlatát követte. A tizenkilencedik század vége felé, amikor Magyarországon a körülmetéléseket fokozottabban ellenőrizték a közegészségügyi hatóságok, kiszorultak a használatból. (Jelenleg restaurálás alatt, 2017. augusztusától látható.) 

 

Körülmetélési jelenet <br /><em>Circumcision scene</em>

Fára festett koraújkori körülmetélési jelenet. 

Tórapólya

Tórapólya. A tórapólyák használata az askenáz közösségekben alakult ki, létezésére a 16. századtól vannak adatok. Az újszülött fiúgyermekek körülmetélésekor használt pólyáját négy részre szabták és hosszú csíkká varrták össze és kihímezték. A gyermek első születésnapján a zsinagógának adományozták, ahol a feltekercselt tóratekercs rögzítését szolgálta. A tórapólyák szövege kisebb eltérésektől eltekintve azonos: N., a tiszteletreméltó NN fia szerencsés csillagzat alatt született a hét napján, nap – hó–év. Az Örökkévaló növelje fel a Tórához, a huppához és a jó tettek végrehajtásához, amen, szela. A betűket gyakorlott írnok rajzolta elő, majd a hímző a virágokkal, növényi indákkal, geometrikus formákkal és a betűk fölé helyezett koronákkal díszítette a betűket.

Serleg

Körülmetélésnél használt serlegpár. 

Utólagos korrekció?

Isten szándéka az volt, hogy ne teljesen befejezetten teremtse meg a világot, mégpedig azért, hogy mi emberek társaivá váljunk annak tökéletesítésében, megjavításában. A körülmetélés, amelyet a nyolcnapos gyermeken elvégeznek, bevezeti a kicsit hagyományaink világába, mintegy előkészíti a parancsolatok gyakorlására, és örökre emlékezteti, hogy hová tartozik.

Móhelkönyv <br /><em>Circumcision</em><em> Book</em>

Móhelkönyv. A zsidó anyakönyvezés egyik előzményének tekinthetőek a móhelkönyvek, melyek a körülmetélésék feljegyzésére szolgálnak. A móhelkönyvek tartalmazzák az újszülött fiúnak és apjának héber nevét, valamint a körülmetélés idejét. Ezek mellett a körülmetélésre vonatkozó szabályokat, a szertartás során elmondandó imákat stb. is beleírják a móhelkönyvbe.

Móhelkönyv <br />
Circumcision-book

Móhelkönyv, Csév 1832. A csévi móhelkönyvben a héber nevek és jiddis megfelelőit is felsorolják. Erre azért volt szükség, mert a hagyományos zsidó névadási gyakorlatban az újszülött gyermek nem kaphatja élő szülője vagy nagyszülője nevét, a névmegfelelések viszont nem mindenki előtt voltak ismertek. A pirossal írt jiddis névváltozatok mellett feketével felsorolták azokat a héber neveket, melyeket azonosnak tekintettek. Az eltérő kiejtésből adódó névváltozatok mellett a héber nevek német (jiddis) fordításait is felsorolják. Például a Hirs névnek (jelentése németül/jiddisül: szarvas) a héber Cvi (jelentése héberül: szarvas), illetve a Naftali név felel meg. Ez utóbbi Izrael egyik törzsének neve, melynek jelképe a szarvas.

Mohel-kés <br /><em>Circumcision Knife</em>

Körülmetélésnél használt móhelkések. 

Gyermekágyi tábla

Gyermekágyi tábla. A középkori zsidó legendák szerint Ádám első felesége Lilit volt, de elmenekült tőle, és az ördöggel adta össze magát. A történetekben Lilit démonokkal vonul és elrabolja a csecsemőket. Az ártó démon kivédésére szokássá vált a szülő nők szobájának falára Lilit ellenes táblákat, védő amuletteket akasztani, melyeken védő szövegek és ábrák láthatóak. Az 1835–ben, Nyitrán készült gyermekágyi tábla (kimpetcetli) a neves rézmetsző, Mordehaj Szófer munkája.