Peszah

Peszah az egyiptomi szolgaságból való szabadulásunk ünnepe, egyben a kovászostól való tartózkodás nyolc napja. E nyolc nap kiemelkedő eseménye az első két este tartott Széder-este, melynek során a Haggada által meghatározott rendet követve felidézzük a szolgaságról és a szabadulásról szóló válogatott bibliai mondatokat és ezek rabbinikus feldolgozását, majd elfogyasztjuk a Széder-tálon található ételeket és az ünnepi vacsorát. A kovászos a helytelen gondolatok szimbóluma, egyben gyűjtőfogalom, ide sorolandó minden termék, amit a rabbinikus előírások alapján nem szabad Peszah alatt fogyasztani. Mivel a szabadulás csak a Kinyilatkoztatással kapott valódi értelemet, ezért a történelmi eseményre való emlékezés és az étkezési előírások egy célt szolgálnak, a Tóraadás ünnepére való felkészülést.

Velencei haggada <br /><em>Venice Haggadah</em>

Velencei Haggada, 1609. Peszah nyolc napos ünnepét az első két napon megtartott szédereste vezeti be, melyek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a Haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A Haggada a legtöbb kiadásban megjelent könyv a világon, első nyomtatott változatai még 1500 előtt, az ősnyomtatványok korában jelentek meg. A velencei Haggada az első olyan Haggada, melynek teljes szövege mellett fametszetekkel készített illusztrációk láthatóak. 

Szédertál takaró <br /><em>Seder Plate Cover</em>

Szédertáltakaró. A zsidó hagyományban a rituális étkezéshez használt kenyérféléket – így a Peszahkor fogyasztott kovásztalan kenyeret, a maceszt is – az áldás előtt letakarva kell tartani. A piros, kék és drapp selyemfonallal hímzett szédertáltakaró a kulturális kölcsönhatások szép példája. A két, utólag összevarrt darabon egy–egy keretezett képet látunk: a jobboldalin széderesti jelentet, a baloldalin pedig a rituális étkezéssel kapcsolatos szimbolikus tárgyakat. A jobboldali kép fölött olvashatjuk a tulajdonosok nevét: Joel Sámuel és felesége, Jachet. A képen a családfő a Peszahkor is viselt fehér halotti ruhában, kezében serleggel ül. Felesége kéztartásán látható, hogy éppen az ünnepi gyertyagyújtást végzi. Az asztalon emeletes szédertál, az asztal felett pedig a zsidó háztartásokban használt többágú réz lámpa, a Juden-stern látható. A falakon további két világítótestet láthatunk. A hímzett képeket úrihímzéses indasor keretezi, tulipánokkal és gránátalmákkal. A hímzéseknek ez a típusa a török hódoltság időszakában terjedt el, elsősorban a nemesi udvarházakban készítették, majd az egyszerűbb háztartásokban is megjelentek. A széderjelenettel és liliomos–gránátalmás indasorral díszített szédertáltakaró feltehetően a 18. század elején készülhetett.

Tányér Peszah felirattal <br /><em>Plate with inscription of Pesach</em>

Peszahi tányér. Peszahkor csak kovásztalan kenyeret és ételeket szabad fogyasztani. Hosszú évszázadok hagyománya szerint már Peszah előtt meg kell tisztítani a házakat a kovászos dolgoktól (hómec), és mindentől, ami kovászossal érintkezhetett. Az ünnep során külön étkészletet használunk, egy ilyen készlet emléke gyűjteményünkben a Peszah feliratot viselő keménycserép tányér. 

Szédertál <br /><em>Seder Plate</em>

A széderesti ünnepi étkezés hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken a szimbolikus ételek elhelyezhetőek. Az aránylag pici szédertál Herenden készült 1840-ben, keménycserépből. Öblében a Haggada azon szövegrészlete (Ha lachma anja) olvasható, melyben az est során először magyarázzák el, hogy a macesz, a sanyarúság kenyere az egyiptomi szolgaságra, majd a kivonulásra és a szabadságra emlékeztet. 

Szédertál <br /><em>Seder plate</em>

Szédertál. A hatalmas ónmázas majolika szédertál fenekén olvasható jelzés szerint Anconában készült 1654-ben. Öblében zsoltáridézet és a széderesti szertartás mozzanatainak listája olvasható. Peremén körben Mózes, Áron, Dávid és Salamon alakja, valamint két bibliai jelenet látható: Józsefet eladják testvérei, Izsák megáldja Jákobot. Több hasonló tál ismert, van olyan is, ahol nyomtatott Haggadák illusztrációit adaptálták. Ezek elemzése során derült fény arra, hogy ezek a tálak 1900 körül készített hamisítványok, melyek az akkoriban alakuló zsidó gyűjteményekbe kerültek. 

Laska-szaggató <br /><em>Pastry wheel cutter</em>

Sárgaréz macesz-szaggató, 19. század

Amszterdami haggada <br /><em>Amsterdam haggadah</em>

Amszerdami Haggada, 1695. Az első rézmetszetekkel illusztrált Haggadát Salamon ben Joseph nyomtatta, illusztrátora Abraham ben Jacob volt, aki kereszténynek született, majd felnőttként tért át a zsidó hitre. Abraham ben Jacob ismerte Matthaeus Merian 1625 és 1630 között megjelent „Icones Bilicae” című sorozatát, azaz a keresztény Ó- és az Újszövetség történeteihez készült rézmetszeteit. A Haggada illusztrációinak elkészítéséhez Abraham ben Jacob Merian képeit használta úgy, hogy a keresztény szimbólumokat elhagyta, esetleg kisebb–nagyobb módosításokkal igazította hozzá a képeket az új tartalomhoz. Széderjelenete az utolsó vacsora ábrázolását használja.

Ón szédertál <br /><em>Seder Plate</em>

Ón szédertál. A vésett jelenettel készített ón szédertál öblében az Amszterdami Haggada széderjelenete látható. A 18. századi óntálon a jelenetet a képhez illő, Mózes második könyvéből vett idézet keretezi: „Ekképpen egyétek azt: csipőitek átövezve, saruitok lábaitokon, bototok a kezetekben, egyétek azt sietséggel, pészah az az Örökkévalónak.”

Serleg<br /><em>Goblet</em>

Serleg. A 18. századi aranyozott ezüst serlegen a bibliai tíz csapás jelenetei láthatóak. Peremén a vésett héber felirat idézet a Haggadából: "Ez ama tíz csapás, amellyel a Szent - áldassék neve - az egyiptomiakat sújtotta."

Pohár <br /><em>Cup</em>

Pohár. Az 1804-ben Moszkvában, niello technikával készített pohár palástján Mózes életéből vett jelenetek láthatóak. 

Serleg <br /><em>Goblet</em>

Széderesti serleg, palástján az egyiptomi kivonulás jeleneteivel.

Szédertál

Szédertál, porcelán. Ez a tál néhány évvel a 2.1.4. számú tál után készült, ugyancsak Herenden, a Fischer Mór által alapított porcelángyárban. Az elsősorban luxus-étkészleteket, dísztárgyakat készítő világhírűvé vált gyárban néhány szédertál is készült. A kézzel festett tál peremén a széderesti szertartás mozzanatai olvashatóak. 

Üvegpohár széder estére

Üvegpohár széderestére. Sárga üveg, maratott széderjelenettel. Csehország, 19. század.

Üvegpohár peszahra

Üvegpohár Peszahra, „sel Peszah” / „Peszahra” felirattal.

Pohár széder estére

Vázsonyi Vilmos üvegpohara. Az aranyozott poharat „Peszah” felirattal Vázsonyi Vilmos családjában használták. Vázsonyi volt az, aki 1917-ben igazságügy-miniszterként előkészítette a nők választójogáról szóló törvényt.

Üvegpohár peszahra

Üvegpohár Peszahra. A nagyon egyszerű, préselt üvegpoharat az 1. világháborús frontról küldte a Múzeumnak egy zsidó katona.

Emeletes szédertál <br /><em>Three tiered Seder plate</em>

Ezüst szédertál, Bécs, 19. század vége. Ez a tál egy gazdag bécsi polgár széderestéit szolgálta. Három emeletes, hogy az elhelyezendő három maceszlapnak külön helye legyen, tetején pedig az egyiptomi szolgaságot megidéző figurák tartják a szimbolikus ételeket.

Haggada

Haggada. Az 1767-ben Metzben megjelent Haggada volt az első francia nyelvterületen megjelent kiadás, mely az Amszterdami Haggada képeit vette át. A nyitott oldalon a „négy fiú” ábrázolása látható – ők tulajdonképpen a négyféle tanulót jelképezik: a bölcs, a rossz, az együgyű és aki még kérdezni sem tud. A Haggadában a négy alak különböző képekből kiemelt figura.

Macesztakaró <br /><em>Matza cover</em>

Szédertáltakaró. Keresztszemes hímzéssel készített szédertáltakaró (macesztakaró). A minták között megtalálható a Haggadából átemelt négy fiú képe – ezúttal hímezve. 

Szédertál <br /><em>Seder Plate</em>

Szédertál, Karlsbad, 1920-1930 k. A népszerű csehországi fürdőhely a zsidó látogatók körében is népszerű lett, ezért a szuvenír-forgalmazók az ő igényeik kielégítésére az eredetileg osztriga szervírozására tervezett tálakat a megfelelő héber feliratokkal szédertálakká alakították. 

Ómer számláló tekercs / <em>Omer counting roll</em>

Ómerszámláló tekercs. A kis pergamentekercsen negyvenkilenc ovális, festett virágos keretben látunk szövegeket: ezek az ómer–időszak napjainak és heteinek számát jelzik. A Peszah után hétszer hét, azaz negyvenkilenc napig kell a napokat számolni, mígnem beköszönt a Savuot, a hetek ünnepe. A napok számolásának parancsa bibliai eredetű, s arra utal, hogy a Szentély korszakában Peszah második napján kezdődött az árpa aratása, és kévékbe rakása. Amíg állt a Szentély, minden nap felajánlottak ott egy bizonyos mennyiséget az aznapi aratásból. Az ősi betakarítási ünnep a bibliai történelem során szakrális kiegészítést nyert: a hagyomány szerint ezen a napon kapta Mózes a Szinájon a Tórát, azaz az írott és a szóbeli tant. Az ómer időszaka így összeköti a fizikai megszabadulás és a szabad néppé válás ünnepét, a Peszahot a szakrális közösséggé válással. Az ómerszámlálás vége Savuot, a Tóraadás ünnepe, amikor a nép törvényeket kapott és kötelessége lett az emlékezés a közös történelmi múltra, az egyiptomi szolgaságra és a kivonulásra. 

Ómerszámláló könyvecske / <em><em>Omer counting booklet / </em></em>סדר ספירת העומר

Ómerszámláló könyvecske. A római hódítás időszakában ómer idején nagy pestisjárvány pusztított, s Rabbi Akiva tanítványai körében is nagy pusztítást végzett. A pusztulás emlékére az ómerszámlálás időszaka gyászidőszak a judaizmusban, amikor tilos a zene és a tánc, nem szokás házasodni, de még hajat vágatni sem. Kivétel ez alól a számlálás 33. napja, „Lag Baomer” amikor mindez megengedett.

Ómerszámláló könyvecske<em> / Copperplate Omer Counting Booklet</em>

Ómerszámláló könyvecske. Marcus Donath (Mordechaj szófer) Nyitrán készítette 1834-ben. Különlegessége, hogy minden napot más díszítésű betűkkel jelölt.