Purim

A sorsvetés, Purim ünnepe örök emléket állít a fizikai megsemmisítést célzó szándék kudarcának. A történet bibliai alapja Eszter könyve, amit az ünnep során kétszer is végigolvasunk a hagyományos tekercsből. Az i.e. 5 században a perzsa Ahasvéros király Esztert, a származását fel nem fedő zsidó lányt vette feleségül. Amikor a király egyik főembere, a gonosz Hámán elérte, hogy a király olyan rendeletet adjon ki, amelynek értelmében az egész birodalom területén ki kell irtani a zsidókat, Eszter nagybátyja, Mordeháj segítségét kérte. A perzsiai zsidók végül Eszter közbenjárására megmenekültek, és bosszút álltak ellenségeiken. 

Megillat Eszter <br /><em>Esther Scroll</em>

Megilla. Eszter könyvének történetét a közösségekben a tóratekercshez hasonlóan tekercsről olvassák fel, melynek neve Megilla. A tekercs anyaga pergamen, de írását és megjelenését nem rögzítik olyan szigorú szabályok, mint a tóratekercsét, ezért a művészi kifejezőkészség és díszítő szándék is terepet kaphat. Kézzel festett díszítésű, valószínűleg itáliai Megilla, 18. század.

Megilat Eszter <br /><em>Esther Scroll</em>

Megilla rézmetszetes díszítéssel. A Megilla közösségi, zsinagógai felolvasásra akkor használható, ha pergamenre, kézírással készíti a szófer, a tóramásoló. Díszítése ugyanakkor már bármi lehet: a 18. századi Megilla pergamenre nyomtatott rézmetszetes keretdíszítéssel készült, de a szöveg a hagyományos módon, kézzel írt. A tárgy sorsának történetéhez tartozik, hogy szélen egérrágta nyomokat láthatunk.

Megilat Eszter <br /><em>Esther Scroll</em>

Megilla. Jeruzsálemben, 1685-ben készített apró Megilla díszes bársony köpenyben.

Megillatok <br /><em>Esther Scroll Case</em>

Megillatok és tekercs. A tekercset egy évben csak egyszer használják, ezért gondosan tárolják, hogy megóvják a sérülésektől. A védelmező szándék alakította ki a megillatokok formáját, melyekben a tekercs biztonságosan, ugyanakkor kellő tisztelettel övezve tárolható. Az ezüstből készült hengeres test belsejében feltekerve helyezhető el az Eszter könyvének szövegét tartalmazó pergamen, s a tekercs vége a hengeres testből kiálló rúdhoz rögzíthető, melynek segítségével lehet a Megillát feltekerni.

Megila tok <br /><em>Esther Scroll Case</em>

Megillatok és tekercs. A tokon kis pajzson érdekes felirat látható: héber betűkkel a tulajdonos neve: Israel ?, valamint a latin betűkkel a J.D monogram. Szokatlan, hogy a tárgy korát jelző évszám a zsidó számítás szerint, de a számértékkel is bíró héber betűk helyett arab számokkal van leírva. A tárgyon a felirat eszerint 5619–ben, azaz a polgári időszámítás szerinti 1859–ben vésette a tárgyra monogramját J.D.

Elkülönülés és/vagy integráció

Az Eszter könyve főszereplői az egész zsidó történelem szimbolikus értelemben vett állandó szereplői. A Hámánok sora végtelennek látszik, pusztító tevékenységüknek a purimi történet tanúsága szerint a szigorú vallási hagyományok szerint élők (Mordeháj) és a társadalomba integrálódottak (Eszter) közös erőfeszítése vethet gátat.

Purimtányér <br /><em>Purim Tray</em>

Purimi ajándékküldő tál. Purim megünneplésének népszokásai közé tartozik az ajándékküldés. Vallási előírás, hogy ezen a napon mindenkinek kell jótékony célú adományt adnia, még annak is, aki maga is adományokból él. Elterjedt szokás lett kis tálakon édességet, süteményt, gyümölcsöt küldeni a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek. Akik megengedhették maguknak, azok az ételeket külön erre a célra készült ajándékküldő, héberül „misloah manot” tálakon küldték. A tálak jellemzően az általánosan használt étkezési edények anyagából, ónból készültek, díszítéseik, felirataik utalnak rendeltetésükre.

Purim tányér <br /><em>Purim Tray</em>

Purimi óntál, 1768. A tál közepén a legelterjedtebb purimi ábrázolás látható: egy lóháton ülő díszes ruhába öltöztetett férfi lovát egy másik férfi kantáron vezeti. Az ábrázolás alapja a megillai történet egy jelenete: Áhásvéros király megkérdezte Hámánt, hogy mit tegyen azzal, akit ki szeretne tüntetni. Mivel Hámán úgy gondolta, hogy ő lesz a kitüntetett, azt kérte, hogy öltöztessék királyi díszruhába, majd egy pompásan felékszerezett ló hátán az ellensége vezesse végig a perzsa főváros, Susán utcáin. Áhásvéros Mordehájt tüntette ki, őt öltöztette királyi díszruhába és ültette a ló hátára, a kantárat pedig Hámán tartotta, megszégyenülten. Az alakok a tál készítési korának megfelelően, a 18. század jellegzetes viseletében, a Megilla mondataiból vett köriratokkal értelmezve szerepelnek.  

A gonosz emléke

A zsidó nép kiirtására törők emlékét nem csak a múzeumban őrizzük meg, hanem a hagyományban is. A Purim előtti szombaton felidézzük az Egyiptomból kivonulókra rárontó Amalek alakját, Hámán nevét kereplőzajjal tesszük hallhatatlanná, a Horthy-korszakról pedig Megillához hasonló tekercs készült. Az ezekkel kapcsolatos tárgyakat nem véletlenül tettük egymás mellé a kiállításban. 

Tóravért <br /><em>Torah shield</em>

Tóravért „Parasat Zahor” betéttel. A Purimot megelőző szombaton a zsinagógákban két tóratekercsből két szakaszt is felolvasnak, ezek egyike Amalek története. Amelek Ézsau leszármazottja, a zsidó nép ellensége, akinek törzse az egyiptomi kivonulás során megtámadta Izrael népét – ezért a hetiszakasz parancsa: „Emlékezz vissza, mit tettek veled útközben az amalekiták, amikor Egyiptomból kivonultál. Istent nem félve hátba támadtak az úton, amikor fáradt és kimerült voltál, s elszakították tőled a hátul sántikálókat. Ha az Úr, a te Istened nyugtot ad majd minden ellenségtől körülötted azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül, Amaleknek még az emlékét is töröld el a földön. Ne feledd el!” A Bécsben, 1805-ben készült kis tábla azt a tóratekercset jelöli, melyből ezt a szakaszt olvassák.

Kereplő <br /><em>Purim noisemaker</em>

Kereplő. A purimi Megillaolvasás során szokás Hámán nevének felovasásakor zajt csapni, hogy miként Amalek, az ő neve is töröltessék el. A lábdobogás mellett a zajkeltés hagyományos eszköze a purimi kereplő.

Megilat Horthy <br /><em>Horthy Scroll</em>

A sorsvetés, Purim ünnepe örök emléket állít egyik alapélményünknek, a fizikai megsemmisítést célzó szándék kudarcának. Mivel a Hámánok sora végtelennek látszik, egy-egy közösség csodás megmenekülésének emlékére helyi purimokat, lokális szabadulási ünnepeket tartottak. A pesti gettó csodás megmenekülésének történetét olvashatjuk a nyomtatott tekercsen. Budapest, 1945.

Ádár-tábla <br /><em>Purim Wall Decoration</em>

Ádár tábla. Purim ünnepe a tavaszi Ádár hónapban van. Megidézve a talmudi mondást: “Mishenichnas Adar Marbim B'Simcha”: „amikor elérkezik Ádár hónapja, növekedjék az örömünk” szokás a falon Ádár-táblákat elhelyezni. Mivel Ádár hónap csillagjegye a hal, melyhez a zsidó hagyomány a bőséget, a sokasodást és a termékenységet kapcsolja, ezért a hal motívum az Ádár-táblák díszítésében is domináns elem.