Savuot

A Sávuot név annyit jelent: „hetek”, és onnan ered, hogy Peszah második napjától kezdve hét teljes héten át számolni kell a napokat. A Talmud az Áceret elnevezést használja, ami „befejező ünnep” értelmű, arra utalva, hogy a bölcsek a Peszahhal összekötött, azt lezáró ünnepnek tekintették ezt a napot. Az imakönyv zmán mátán Toráténu-nak, „Tóránk adása idejének” nevezi, mert ez a nap legfontosabb tartalma. Az utóbbi elnevezés arról is szól, hogy a Tóra átadása egyszeri esemény volt, de annak átvételét a mindennapok részévé kell tennünk. Az ünnep során a zsinagógákat virágokkal díszítjük, és az étkezésnek ezúttal is külön jelentősége van. A szokásostól eltérően Sávuot estéjén tejes ételeket fogyasztunk, és ezt követően tudjuk teljesíteni az egész éjszakán át tartó tanulás parancsát.

Tóraszekrény függöny <br /><em>Torah ark curtain</em>

Tóraszekrény függöny az óbudai közösségből. A tórafüggöny (parohet) a zsinagóga keleti fala előtt elhelyezett tóraszekrényt választja el az épület többi részétől. A fémfonalas hímzéssel készült függönyt a feliratai szerint Boskowitz Wolf adományozta a zsinagógának 1772-ben, a helyi hagyomány mégis azt tartotta, hogy a függöny anyagát a királynő, Mária Terézia ajándékozta a közösségnek. Mivel a függöny a jelenlegi budapesti zsidóság egyik legkorábbi tárgyi emléke, ezért nagy becsben tartották, és számos alkalommal kölcsönkérték a pesti közösség ünnepélyes alkalmaira is, ezáltal biztosítva a közösség történeti legitimációját.

Tóraszekrény <br /><em>Torah Ark</em>

Tóraszekrény. A tóraszekrény a zsidó vallás legszentebb tárgyának, a tóratekercseknek a tárolására szolgál, és a hagyománynak megfelelően a zsinagógai tér Jeruzsálem, azaz kelet felé eső részén található. A tóratekercseket a szekrény felső részében állítva tárolták, az alsó részben egyéb szakrális tárgyakat őrizhettek. A 18. századi, barokk tóraszekrény a köpcsényi zsinagóga berendezéséhez tartozott. A mai Burgenland területén fekvő község az Esterházy uradalomhoz tartozott, és a hercegtől kapott privilégiumban foglaltak szerint építették ki a közösséget. A 17. században, amikor a magyarországi városok többségében zsidók egyáltalán nem lakhattak, itt a hercegtől kapott területen házakat és zsinagógát építhettek; működtethették a zsidó élethez szükséges intézményeket: rituális fürdőt, iskolát, kóser mészárszéket és borkimérést. A közösség belügyeiben széleskörű autonómiát élveztek, a földesúr beleegyezésével, de szabadon választhattak rabbit és elöljárókat. A tóraszekrény külső megjelenése a korszak művészi bútorművességének stílusát idézi. Lehetséges, hogy készítője a hercegi udvar számára dolgozó egyik asztalos volt, miként uradalmi mesterek dolgozhattak a zsinagóga építésénél is.

Tóraszekrény függöny <br /><em>Torah ark curtain</em>

Tóraszekrény függöny, 1830. A lengyel eredetű tóraszekrény függöny díszét a keret mind a négy oldalán megjelenő felirat jelenti. A betűk ezüstlemezből kivágott betűk. A szöveg a függöny ajándékozóit és az alkalmat rögzíti: Jákob fia Izsák Taubes és neje Bella Jakab fiúk születése alkalmából ajándékozták a közösségnek 1830–ban. A gyermek születése mellett a házaspár megemlékezik Bella elhunyt szüleiről is: Emlékezzen az Örökkévaló Menkes Jakabra és nejére, Jettire, akiknek lelki üdvéért ajándékozta vejük és leányuk. Az értékes régiséget báró Hatvany József, a Múzeumot alapító Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke ajándékozta a gyűjteménynek 1912-ben.