Scheiber Sándor

(Budapest, 1913. július 9. – Budapest, 1985. március 3.) rabbi, nyelvész, irodalomtörténész, 1950-1985 között a pesti Rabbiképző Intézet igazgatója. 1938-ban avatták rabbivá; Heller Bernát tanítványa volt. Ezután 1938 és 1940 között London, Oxford és Cambridge könyvtáraiban tanulmányozta (egyebek mellett) az ott fellelhető középkori héber kéziratokat. 1941-től 1944-ig Dunaföldváron volt főrabbi. A második világháború után a pesti Rabbiképző Intézet (a mai Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem) újjáépítésének és újjáindításának egyik vezéregyénisége volt, amit 1950-től haláláig igazgatott. 1983-ban életművéért megkapta a nyelvtudományok doktora címet. Publikációinak száma 1600 körülire tehető. Fő műve a Geniza Studies (Hildesheim, 1981) volt, ami az egyetemes zsidó művelődéstörténettel foglalkozott. 

Ajándékai a gyűjteményben: