Kerubok

A kerubok ábrázolása az Ex. 25:17–18 bibliai helyre utal:

וְעָשִׂ֥יתָ כַפֹּ֖רֶת זָהָ֣ב טָה֑וֹר אַמָּתַ֤יִם וָחֵ֙צִי֙ אָרְכָּ֔הּ וְאַמָּ֥ה וָחֵ֖צִי רָחְבָּֽהּ׃

וְעָשִׂ֛יתָ שְׁנַ֥יִם כְּרֻבִ֖ים זָהָ֑ב מִקְשָׁה֙ תַּעֲשֶׂ֣ה אֹתָ֔ם מִשְּׁנֵ֖י קְצ֥וֹת הַכַּפֹּֽרֶת׃

„Készíts födelet (kaporet) tiszta aranyból, két és fél könyök a hossza, egy és fél könyök a szélessége. És készíts két kérubot aranyból, vert munkával készítsd azokat, a födélnek két végén.” (…) „És én találkozom ott veled, és elmondom neked a födélről, a két kerub közül, melyek a bizonyság ládáján vannak, mindazt, amit neked megparancsolok Izrael fiaihoz.” A kerubokat a rabbinikus irodalom értelmezései alapján ábrázolják oroszlán, sas, griff-alakban, gyakran koronába bújt madarakként is. A kerubok a koraújkortól jellemző motívumai a zsinagógai tóraszekrényeknek, és tóraszekrény függönyöknek (parokhet), ahol Isten zsidó közösségeket megóvó, protektív erejére emlékeztetnek. A 18. századi tóraszekrény függönyöknek jellegzetes, hét karélyos felső drapériája van. A drapéria hagyományos neve kaporet, mely elnevezés a hajdani tízparancsolat tábláit tartó láda aranyból öntött fedelére utal. A kaporet két végén szárnyakat idéző díszek, kerubszárnyak láthatóak sodrott textilszálakból. A bibliai szövegeket és azok zsidó kommentárjait ismerők számára ez Isten közvetlen jelenlétére utalt, hiszen a hagyomány szerint Isten szelleme a kerubszárnyak közül szól Izrael fiaihoz.