Hiányok

A téma minél teljesebb bemutatásának igénye rávilágított a gyűjtemény hiányosságaira. Esetünkben e hiányok, azaz a nem létező, nem bemutatható dokumentumok legalább olyan beszédesek, mint a kiállítottak. A héber betűk magyarországi kultúrtörténetének ívét két kiemelkedő tipográfus munkássága határozza meg: Misztótfalusi Kis Miklós és Irsai István. Mindkettejük munkássága dokumentálatlan a magyarországi zsidó gyűjteményekben, jóllehet nagyon fontos társadalomtörténeti jelenségekre világítanak rá. Misztótfalusi Kis Miklóst (1650-1702) Magyarországon az első nyomdászok egyikeként tiszteli az utókor, de nem igazán ismert szerepe a héber tipográfia és könyvkultúra területén. Kis Miklós, aki 1680 és 1689 között Amszterdamban működött, hazatérése előtt teljes, nehezen szállítható betűkészletét eladta. Héber betűivel készült az 1695-ben megjelent amszterdami hágádá, ami számos későbbi hágádának lett mintaképe. Ez az első rézmetszetekkel díszített hágádá, melynek képeit a prozelita Abraham ben Jacob készítette a keresztény Matthaeus Merian Biblia-illusztrációinak adaptálásával. Az amszterdami hágádá lett a mintája a képes hágádák jelentős részének, és keresztény környezetből átemelt illusztrációi egyéb pészahhal kapcsolatos tárgyakon is megjelentek. Misztótfalusi Kis Miklós betűi az amszterdami hágádá nyomán fogalommá váltak, és még kéziratokban is „amszterdami betűkként” (otiot amszterdam) nevezték meg a szép, szabályos betűket (4 Imakönyv). Misztótfalusi Kis Miklós betűmintalapja a Magyar Országos Levéltárban megtekinthető. A héber tipográfia másik jelentős alakja volt a budapesti születésű Pészah Stephen Irsai (1896-1968). Eredetileg építészetet tanult a budapesti Műszaki Egyetemen, majd miután 1925-ben alijázott, grafikusként és tipográfusként tevékenykedett. Ő alkotta meg a ma is széles körben használt Haim héber betűtípust, melyet Haim Nahman Bialikról, az egyik első modern héber költőről nevezett el. 1929-ben visszatért Magyarországra, ahonnan 1944-ben a Kasztner vonaton menekült meg. Bergen Belsenből már újra Tel Avivba ment, haláláig ott élt.