MILEV

Browse Items (13025 total)

  • Az oklevél keretét tizenhárom medaillonba foglalt kép adja. Minden képen egy-egy utalást láthatunk az egylet tevékenységéről, működéséről, közöttük növényi indák. Az oklevél felső harmadában a magyar címert két angyal tartja. Az alatta húzódó sávban ornamentális keretekben különböző az egyletre utaló jeleneteket láthatunk. Középen egy nagyobb képen adományt osztó férfiak csoportja, kalap nélkül, öltözetük megfelel a pesti polgári divatnak. A kép két oldalán segélyt osztanak az egylet tagok az özvegyeknek. Az oklevél középső sávjában az oklevél szövege mellett jobb oldalon temetési jelenetet ábrázoló kép, melyen minden férfi kalapot visel, bal oldalon egy beteget látogató egylet tagokat ábrázoló kép áll. Az alsó harmadban halottaskocsi áll a Dohány utcai zsinagóga előtt. A következő képen kalapos férfiak csoportja, kezükben gyertyával veszik körül a halottat.
    Az oklevél egy másodpéldánya Foks Antal névére szól.

  • A hevra kadisák a magyarországi zsidó közösségek legrégibb és legtekintélyesebb intézményei voltak. Elsődleges feladatuk a halottak rituális eltemetése és a temető fenntartása volt, majd kiterjedt szociális ellátó–rendszert hoztak létre. A hevrák tagnyilvántartásuk, szabályzatuk, valamint az események rögzítésére díszesen írt és illusztrált hevrakönyveket készíttettek.

    Az oklevél középeső mezőjében a tagfelvétel szövegét olvashatjuk magyarul és héberül. Ezt veszi körül egy rendkívül díszes keret, melynek baloldalán egy bibliai időket idéző zsánerkép látható: Szegény özvegyasszony pénzt és ételt kap. A kép alatt héber betűkkel felirat áll: "Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból."
    Péld. k. 11:4
    A képtől jobbra a háttérben láthatjuk a ( épületét) és a ( épületét) ami felett egy pálmaágakkal és szalagokkal díszített medaillonban a Kozma utcai zsidó temető litográfiáját találjuk. A keret alatt szalagon héber felirat: "Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén" Dániel k. 12:13.
    A kép felső egyharmadában jobb oldalon a Hevra Kadisa minden oklevelén megjelenő kézfogás litográfiája, díszes keretben elhelyezve, alatta a héber felirat áll: Kegyelem és igazság találkozott.
    Mellette egy orvosi vizit litográfiája és annak felirata látható: „Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könnyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged..” Királyok II. 20:5
    Az oklevél bal felső sarkában kis cedaka persely áll héber betűs idézettel keretezve. Péld. k. 10:2
    "....az igazság pedig megszabadít a halálból"



  • Bánóczy József részére
    A hevra kadisák a magyarországi zsidó közösségek legrégibb és legtekintélyesebb intézményei voltak. Elsődleges feladatuk a halottak rituális eltemetése és a temető fenntartása volt, majd kiterjedt szociális ellátó–rendszert hoztak létre. A hevrák tagnyilvántartásuk, szabályzatuk, valamint az események rögzítésére díszesen írt és illusztrált hevrakönyveket készíttettek.

    Az oklevél középső részén magyarul héberül és németül áll a tagfelvétel szövege melyet jobbról és balról egy egy medaillonban a Hevra Kadisa tevékenységére utaló jelenteket látjuk. Bal oldalon halottaskocsi, körülötte a kalapos férfiak gyászmenete alatta szalagon héber felirat. "Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén."
    Dániel 12:13
    A jobb oldalon látható kép egy beteget és családját meglátogató Hevra kadisa tagot ábrázol. A kép alatt szalagon ornamentális keretben héber biblia idézet:
    „Meghallgattam a te imádságodat, láttam a te könyhullatásidat, ímé én meggyógyítlak téged..”
    Királyok II. 20:5
    Az oklevél alsó részében a Király utcai Izraelita Kórháznak és a Pesti Izraelita Sínlők Házának litográfiája fog közre egy fakeretet utánzó medaillont, melyben az özvegynek és gyermekeinek visznek segély a Szentegylet tagjai. A kép alatt a következő idézet áll héberül:
    "Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból."
    Péld. 11:4
    Az oklevél felső harmadában középen a Hevra Kadisa pecsétjén is megjelenő kézfogást ábrázoló nyomatot láthatunk, mely alatt szalagon héber szöveg áll: Kegyelem és igazság találkozott

  • Popper István részére

    A Magyarországi Nagy Oriens páholy Magyarország legnagyobb szabadkőműves páholya volt, mely 1871-ben alakult.
    Az oklevél keretét Jákin és Boáz oszlopok adják, mindkettő tetejét félig nyílt gránátalmák díszítik. Talapzatukon pedig a szabadkőművességre jellemző szimbólumok találhatóak, mint pl.: derékszög, függő ón, körző. Az oklevél felső egyharmadában zodiákus jegyek, illetve nap és telihold, melyek közrefognak egy sugárzó napot, benne háromszögben a tetragrammával. Az oklevél középső részén találjuk magát a szöveget, az alsó egyharmadban pedig különböző szimbólumokat találunk: középen óriási méhkaptár, mellette simára csiszolt kocka, barlang, Korinthoszi oszlopfő,és a Szentély rajza. Jobbra a háttérben görög templom mögött befejezetlen piramisok sorakoznak, az előtérben pedig vakolókanál és egyéb kőműves szerszámok halmozódnak.

  • Az oklevél két oldalán húzódó keretben egy-egy medaillonban a Hevra Kadisára utaló képeket láthatunk. Az elsőben egy cedaka perselyt olajbogyó-koszorúban, a másodikban pedig a Hevra Kadisa épületét. Mindkettő alatt díszes táblákon héber feliratok találhatóak. Az oklevél felső középső részén egy kézfogást ábrázoló kép található, mely szintén olajágakkal van körülvéve. A két kéz felett egy Dávid csillag helyezkedik el ornamentális keretben, melyben héber felirat látható. A képet két oldalról héber idézet fogja közre. Az oklevél szövege héberül és magyarul íródott.
    Löwinger Adolf részére

  • Heinrich Winter részére
    A hevra kadisák a magyarországi zsidó közösségek legrégibb és legtekintélyesebb intézményei voltak. Elsődleges feladatuk a halottak rituális eltemetése és a temető fenntartása volt, majd kiterjedt szociális ellátó–rendszert hoztak létre. A hevrák tagnyilvántartásuk, szabályzatuk, valamint az események rögzítésére díszesen írt és illusztrált hevrakönyveket készíttettek.
    A tagfelvételi oklevél felső egyharmadában három díszes medaillonban ábrázolt képek a Hevra Kadisa tevékenységeit mutatják be. Az elsőn egy temetésre igyekvő halottaskocsit láthatunk, amit kalapos férfiak gyászmenete követ. A második kép a beteget meglátogató egylet - tagokat és a beteg feleségét ábrázolják. Az utolsó medaillonban a Hevra-tagok segéllyel érkeznek az özvegyhez és gyermekeihez.
    Az oklevél középső egyharmadát egy kettős kapuboltozat keretezi, melyben a boltozatok alatt németül és héberül írott tagfelvételi szöveg áll. Közöttük díszes ornamens keretben kis cedaka persely áll.
    Az alsó harmadban található az Király utcai Izraelita Kórház litográfiája, előtte korabeli polgári öltözékben nők és férfiak sétálnak.

  • A középkori zsidó legendák szerint Ádám első felesége Lilit volt, de elmenekült tőle, és az ördöggel adta össze magát. A történetekben Lilit démonokkal vonul és elrabolja a csecsemőket. Az ártó démon kivédésére szokássá vált a szülő nők szobájának falára Lilit ellenes táblákat, védő amuletteket akasztani, melyeken védő szövegek és ábrák láthatóak. Az 1835–ben, Nyitrán készült gyermekágyi tábla (kimpetcetli) a neves rézmetsző, Mordehaj Szófer munkája.

    A négyszögletes lap felső negyedében két szárnyas angyal egyik kezével Mazal Tov (jó szerencsét) feliratú drapériát, másik kezében pajzsot tart. A pajzson a 20. zsoltár szövege olvasható. A pajzs alatt középen Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának neve olvasható. A többi ősatyák (Ichak, Jakov, Mose, Aharon, David, Slomo) és ősanyák (Sara, Rivka, Rahel, Lea) nevei kétoldalt, áttört geometrikus–indás díszítés között olvashatóak. A két angyal alatt Ádám és Éva nevét látjuk, valamint nagyobb betűkkel kiemelve a Lilit távoltartására szolgáló amulett–formulát: „Kinnt (legyen) Lilit, az első” – amit a három varázserejűnek tartott név: „Szinoj, Sinszinoj, Szmangaluf” követ. Ezután azt a midrás–történetet olvashatjuk, amelyben Illés próféta (Elijáhu) legyőzi Lilitet.
    Ezt követi nagyobb betűkkel Lilit neveinek felsorolása: „Lilit, Abitu, Obizo, Amzarfo, Hakes, Oram, Ikfudo, Ajelu, Tatruta, Kliht, Avmakta, Setrona, Za, Tiltui, Fitasi.”
    A gyermekágyi tábla szövegét a 121 zsoldár szövege zárja, mely egy Bibliai mondatból (Genezis 48:16) formált Dávid–csillagot vesz körül. A csillag közepén nagyobb betűkkel Isten egyik nevét, a Sadai–t (Mindenható) látjuk.
    A keret alsó részének közepén ovális mezőben az író, rézmetsző, Mordehaj, tóra–tfilin és mezuza író neve, valamint a dátum: Nyitra, 5592 (1832) olvasható. Ezt két oldalon a „ne legyen a boszorkány” ismételt formulája keretezi.
    Az eredeti réz nyomólemez a Krakkói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

  • A középkori zsidó legendák szerint Ádám első felesége Lilit volt, de elmenekült tőle, és az ördöggel adta össze magát. A történetekben Lilit démonokkal vonul és elrabolja a csecsemőket. Az ártó démon kivédésére szokássá vált a szülő nők szobájának falára Lilit ellenes táblákat, védő amuletteket akasztani. Az amuletteken rontáselhárítónak vélt szövegek és ábrák láthatóak, jellemzőek színeik, esetleg anyaguk is.

    A nagyméretű papír amulett szélét egyszerű piros és sárga virágokból álló minta keretezi, s ezen a kereten belül találhatóak a védő–óvó szövegek és jelek. Legfeltűnőbb motívuma a piros és sárga színekkel is kiemelt menóra motívum, melynek ágaiban a 67. zsoltár szövege olvasható. A 67. zsoltár és a menóra kapcsolata a hetes számon alapul; a zsoltárnak hét verse van, s összesen negyvenkilenc (7 x 7) szó található benne. A kép alsó és felső részén körökben és félkörökben Lilit–ellen védő misztikus nevek és istennevek, a menóra mellett a bibliai ősatyák és ősanyák nevei láthatóak. A meghatározott formában írt szövegeket a Sma Israel ima (Deut. 6:4–9) egészíti ki.

  • Az óbudai hevra kadisa imakönyve példa arra, hogy a zsidó egyesületek és magánszemélyek ha tehették, még jóval a nyomtatás feltalálása után is kézírásos, gazdagon díszített imakönyveket használtak. Az Óbudai imakönyv címlapja a nyomtatott héber könyvek címlapjainak formáját követi, a vékony térkitöltő vonalakkal a rézmetszeteket kívánták utánozni. A könyv címlapját ezüst lemez díszíti, melyen feltüntették a dátumot (1844), valamint a hevra kadisa vezetőit és elöljáróit. Érdekes, hogy az ezüstlemez eredetileg más célokra használt darab lehetett, hiszen 1821–es ezüstjele a könyv írásánál korábbi.

    A kóser tinta jóval több vasat tartalmaz, mint az egyéb, elterjedt tintafajták. Ez a pergamenen tartósabb, nehezebben pereg le, a papírt viszont szinte szétroncsolja. Az óbudai imakönyv lapjai az erős tinta miatt szinte teljesen összetörtek, közepük morzsálódott, a betűk kiestek. A könyv restaurálása során a zsidó vallásjog, a halakha elveinek megfelelően szem előtt tartottuk a betűk, az írás és a szöveg szentségét. Az összetört lapokról kihullott betűket a lehetőség szerint visszaillesztettük, amit pedig nem sikerült, azokat egyenként konzerválva külön dobozkában megőrizzük. A restaurálási munkát Fehrentheil Henriette végezte 2007 nyarán.

  • Magyarország legdíszesebb régi kódex–maradványa. A pergamen lapon a Krónikák első könyvének 7–39 versei, valamint mikrografikus ábrázolás részlete látható. Az illusztráción Éva almát nyújt Ádám felé, akinek csak egyik keze és egyik lába látható. Kettejük alakja között fa, melyre kígyó tekeredik. A bibliai szöveg első hasábja, valamint a kép széle hiányzik. A pergamenlap mind a négy sarka sarkosan le van vágva, a lap szélein pedig behajtás nyoma látszik, ami arra utal, hogy a pergamenlapot kötéstáblaként használták fel. A Grünvald Fülöp véleménye szerint talán az 1686–ban, Buda törökök alóli felszabadításakor felgyújtott zsidónegyed könyvei közül lehetett egynek töredéke, Scheiber Sándor véleménye szerint akár Mátyás király corvina–könyvtárából is származhatott.

    The beginning of the Book of Chronicles is an illustration made up of micrographic Hebrew letters: Eve holding palm leaves in front of her with one hand and passing an apple to Adam with the other. In the center is a tree with the serpent coiled on it. Probably, the codex had an illustration in front of every book of the Bible. From the way it is creased, it becomes obvious that it had been used for a cover of a book. The title on the spine is very faded and cannot be discerned. It is possible that it had come into the possession of the Festetics family with the "plunder of Buda" in 1686, the time of the reconquest of Buda from the Turks.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2

Proudly powered by Omeka.

Hungarian Jewish Museum and Archives 2026