MILEV

Browse Items (1597 total)

  • 64_602a.JPG

    Sarkaiban levágott négyszög alakú. Belsejében poncolt alapon trébelt Héber ה (H) betű, mint az "Isten nevében" betűkkel kifejezett szimbóluma. Akasztó füllel.
  • 64_594b.JPG

    Fém. Elő és hátlapján geometrikus keretben illetve a keret körül kabalisztikus feliratok. , középen egy ה betű, mely az Ö-való nevére utal.
    Mintája megegyezik a 64.593-as tárgy mintájával.
  • 2021_8.jpg

    A népi vallásosságban szerepet kapnak az olyan tárgyak, melyek a hit szerint megvédik viselőjüket a bajoktól és nehézségektől. A szövegközpontú zsidó tradícióban az amulettek és kámeák szent szövegek részleteit, szent neveket, angyalokat és más mágikus erőket idéző varázsigéket tartalmaznak, amelyekről úgy tartják, hogy képesek befolyásolni a valóságot.
    A misztikus angyal és a kabbalisztikus kéz egyesítésével készített amulett a felirata szerint a cfáti kabbalista rabbi Isaac Luria szerint az ablakokba és ajtókhoz helyezve megvéd a pestistől és tűztől. Elterjedését az segítette, hogy megjelent nyomtatásban is, először Lembergben Lembergben Rabbi Hájim Vital Sáár Hájihudim (Az egyesülések kapuja) című művének 1855-ös kiadásában. Rabbi Hájim Isaac Luria tanítványa volt, és az amulettbe vetett bizalmát nem ingatta meg az sem, hogy mestere mindössze harmincnyolc évesen maga is a pestis áldozata lett.
    A könyvmegjelenését követően az amulett önálló nyomtatványként is elterjedt Kelet-Európa haszidok által lakott vidékein. A forma ismert Algériában, Marokkóban és Kurdisztánban is, ott azonban nem nyomtatásban, hanem kézzel készített változatokban.
    (TZs)
    Tags
  • 22_menorazsoltar.jpg

    A középkori zsidó legendák szerint Ádám első felesége Lilit volt, de elmenekült tőle, és az ördöggel adta össze magát. A történetekben Lilit démonokkal vonul és elrabolja a csecsemőket. Az ártó démon kivédésére szokássá vált a szülő nők szobájának falára Lilit ellenes táblákat, védő amuletteket akasztani. Az amuletteken rontáselhárítónak vélt szövegek és ábrák láthatóak, jellemzőek színeik, esetleg anyaguk is.

    A nagyméretű papír amulett szélét egyszerű piros és sárga virágokból álló minta keretezi, s ezen a kereten belül találhatóak a védő–óvó szövegek és jelek. Legfeltűnőbb motívuma a piros és sárga színekkel is kiemelt menóra motívum, melynek ágaiban a 67. zsoltár szövege olvasható. A 67. zsoltár és a menóra kapcsolata a hetes számon alapul; a zsoltárnak hét verse van, s összesen negyvenkilenc (7 x 7) szó található benne. A kép alsó és felső részén körökben és félkörökben Lilit–ellen védő misztikus nevek és istennevek, a menóra mellett a bibliai ősatyák és ősanyák nevei láthatóak. A meghatározott formában írt szövegeket a Sma Israel ima (Deut. 6:4–9) egészíti ki.
  • 64_573.jpg

    Ezüst, préselt. Fent háromkaréjú négyszögletes alakúfodros peremmel. Belsejében kétoldalt két csavaros díszű és leveles oszloppal.. Közepén felül korona, alatta ה betű, vagyis az "I-sten nevében" betűben kifejezett szimbólum.
    Fent akasztható füllel..
  • 2019_46.jpg

    Rézmetszetes, zöldes papírra nyomtatott gyermekágyi rontáselhárító amulett a 128. zsoltár szövegével és a "Huc Lilit" szövegekkel
  • 1_2_18.JPG

    Hengeres teste áttört műves, rajta négy gyűrű, ezen átmegy a hosszú kettős lánc. A lánc kerek nyitható medálban végződik. A henger boltozatos, filigrán kupakkal végződik, ebből az egyik nyitható. ET mesterjegy
  • 64_606.jpg

    Elefántcsont. Nyitható golyó, belül faragott jelenet: ó alak
  • 64_84.JPG

    Kakas alakú dísztárgy. Polírozott ezüst, lemezekből összeállított, trébelt tollazat, nyitható szárnyak, a lábak öntéssel készültek. Plasztikusan formált levehető fej kakas figura. Jelzett. Prága városjelzésű, XX. századi behozatali jeggyel.
  • 96.66.jpg

    Ezüst. Enyhén domborodó, sima ovális talapzaton középen hármas tagolású lemez fut keresztbe, mindhárom csúcson 1-1 gömb virágszirom közt a középső gömb tetején kakas. A lemez egyik oldalán vésett, cirkalmas HM monogram. A talprészen beütött jegy.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2