17 Imakönyv

Jom Kippur Katan imakönyv/ Yom Kippur Katan prayer book/סידור של יום כפור קטן

17. Imakönyv

Samuel Dreznitz

Nikolsburg, 1740

pergamen, tollrajz

Pap Dávid ajándéka, 1911

 

A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá váltak az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus imakönyvek. A mindössze 19 pergamenlapot tartalmazó kis imakönyvet Samuel Dreznitz másolta le, amelynek így minden egyes betűjében jelen van a másoló szakrális munkája. Ez a fajta munkamódszer a héber szöveg szentségéhez kötődik. A címlap és a belső illusztrációk rajzai a korszakban divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, a címlapon pedig azt is feltünteti a másoló, hogy úgynevezett amszterdami betűkkel
készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A könyv 1812 óta az egyik legrégebbi és legtekintélyesebb prágai zsidó család, az Epsteinek birtokában volt, akik gazdasági sikereik csúcsán Bécsbe, majd az 1873-as tőzsdekrach után Budapestre költöztek.