Glosszárium
Almemor/almemár lsd.: Bima
Alufé gaboim – elöljárók
Chevra lsd. hevra
Chevrakönyv: lsd.: hevrakönyv
Frigyszekrény: lsd. Aron
Gaboim (ober/unter gaboim) elöljárók
Get: válólevél. Lsd.:
Gyászkocsi
Háftárá: Meghatározott fejezet a prófétai könyvekből, melyet a Tóraolvasást követően olvasnak fel a zsinagógában. A haftarák rendje meghatározott, tartalma illeszkedik tórai szöveghez. Minden hetiszakasznak megvan a haftarája.
Halaha a „halah” jár igéből alkotott szó a vallási törvények megnevezésére. Halahának nevezzük a Tórában és a Talmudban található törvényeket és a későbbi törvényhozók döntvényeit egyaránt.
Haver társ, tag, barát. Istenfélő, tudós emberekre alkalmazták a zsoltárvers alapján: „Társa vagyok mindazoknak, akik téged félnek és rendeleteid megőrzőinek.” (Zs.119, 63)
Hetiszakasz A Tóra öt könyvét 54 részre, hetiszakaszra osztották, így egy év alatt szombatonként a teljes szöveget felolvassák. Ha az évben nincs 54 szombat, akkor bizonyos szombatokon két hetiszakaszt olvasnak.
Jad Tóramutató.
Kados, kadisa szent
Kehila közösség, hitközség.
Kelé kódes „szent edények”, a tóradíszek összefoglaló elnevezése.
Ketuba házasságlevél, melyet az esküvő alatt felolvasnak. Részletesen lásd:
Kiddus megszentelés. Ezzel a szertartással köszöntik a szombatot és az ünnepnapokat. Áldást mondanak a bor felett az ünnep beköszöntekor. Ez a szertartás az otthoni liturgiában kapott szerepet, de ünnepek előtt a zsinagógában is elmondják.
Kohanita A bibliai Lévi törzs (Áron) leszármazottait nevezik kohanitáknak. A kohaniták a Szentélyben való szolgálattétel kiváltságát kapták Mózestől. Mára már nem papi szerepet töltenek be, de a vallási életben bizonyos kiváltságokat és megszorításokat élveznek. Elsőként hívják őket a Tóraolvasáshoz és ők mondják a papi áldást. Kohaniták nem vehetnek részt a halottak körüli munkákban és nem vehetnek feleségül elvált nőt.
konskripció:
Kupa (kupat) pénztár, jótékonysági kassza.
Lévita rangban a kohaniták után következő zsidók, akik szintén Lévi törzséből, de nem annak papi ágából származnak. A kohaniták után hívják őket a Tóraolvasáshoz, és a kohanita áldásnál ők öntik a vizet a kohaniták kezére.
Luah: zsidó naptár, az ünnepek rendje.
Mahzor szó szerint ciklus, az ünnepi imakönyvek megnevezése.
Menóra hétágú gyertyatartó, a bibliai Szentély berendezési tárgya. A Szentély lerombolását követően a zsidó messianisztikus remények szimbóluma, a legelterjedtebb zsidó szimbólum.
Mezuza jelentése ajtófélfa, de azt a pergamentekercset értjük alatta, melyet a mózesi törvény értelmében kis tokba helyezve az ajtófélfára szögeznek. A tekercsen tórai szövegrészek találhatóak, s írásuk szigorúan szabályozott. A mezuza parancsa a MÓZ versre vezethető vissza.
Micva eredetileg parancsolat, isteni rendelet, a későbbi szóhasználatban sokkal tágabb értelmet kapott és ma már minden erkölcsi kötelességet és jócselekedetet jelent.
Mikve rituális fürdő, amelynek legfontosabb kelléke az élővíz. Kötelező mikvébe menni és ott teljesen alámerülni asszonyoknak a menstruációt vagy gyermekszülést követően, a zsidóságba betérőknek, és férfiaknak bizonyos ünnepek előtt.
Minhag szó szerint „szokás”. Egyes közösségek olyan szokásai, melyet vallási törvények nem írnak elő, mégis kötelező erővel bírnak az adott közösségben. A rabbinikus vélemény szerint: „Minhag Jiszrael – Tora”, azaz a zsidó nép szokásai tórai parancs érvényűek.
Minjan, minjen: 10 felnőtt férfi közössége. Bizonyos vallási szertartásokat csak akkor lehet elvégezni, ha legalább tíz férfi van jelen.
Mizrah kelet.
Neológ a magyar kongresszusi (1867/68) zsidóságnak nem hivatalos elnevezése, akik a szigorú hitéleten némiképp enyhítéseket tettek, a zsidó vallást a modern kor igényeihez próbálták igazítani.
OMZSA Országos Magyar Zsidó Segítő Akció. 1942–ben, elsősorban a munkaszolgálatosok támogatására létrehozott szervezet.
Orhim: árvák.
Ortodox az 1867/68-as kongresszus óta a szigorúan vallásos, életüket a Sulchan Aruch törvényeihez igazító zsidókat nevezik ortodoxnak.
OZSSB: Országos Zsidó Segítő Bizottság, segélyszervezet a holokauszt következtében megélhetés nélkül
Parokhet Tóraszekrény takaró függöny. A jellegzetes, kegytárgyakon használt zsidó szimbólumok (oroszlánok, kőtáblák, Dávid–csillag, stb.) mellett általában felirat is díszíti, mely az az adományozó mellett az adományozás évét, a használó közösséget stb. is feltünteti.
Paszul érvénytelen, alkalmatlan. A meghibásodott rituális célokra használt tárgyak paszullá válnak, többé nem használhatóak. Rituális célokra használt kéziratok (Tóra, mezuza) esetében a betűk lekopása, elkenődése, olvashatatlanná válása, a pergamen elszakadása stb. jelenthet paszullá válást.
Pinkasz a jegyzőkönyv héber megnevezése.
Póseh, paszul: érvénytelen, alkalmatlan. A meghibásodott rituális tárgyak paszullá válnak, többé nem használhatóak. A paszul tóratekercsek, pergamenek ha már nem javíthatóak, akkor genizába (lsd. ott) kerülnek, majd rituálisan eltemetik őket.
Rabbi tanítómester.
Ros Hakahal Hitközségi elnök.
Sófár kosszarvból készített kürt, melynek megfújása jelzi – egyebek mellett – a zsidó újévet.
Sóhet, sakter: kóser mészáros, aki jártas a kóser vágás szabályaiban.
Sulhan Aruh Joszéf Karo (1488–1575) cfati rabbi által szerkesztett négykötetes törvénykönyv, melyben összegyűjtötte és rendszerezte a vallási törvényeket. Nyomtatásban először 1564-ben, Velencében jelent meg. A gyakorlati élethez igazodó kivonatát Slomo Ganzfried ungvári rabbi készítette el 1864-ben.
Szédertál Peszah ünnepének első két estéjén a Haggada felolvasása mellett meghatározott rendben (a széder jelentése rend) szimbolikus ételeket kell fogyasztani. Ezen ételek rituális rendben való elhelyezésére szolgálnak a szédertálak. A szédertálak többféle anyagból (porcelán, kerámia, ón, ezüst stb.), sokféle technikával készültek. Közös jellemzőjük, hogy az ételek helyes elhelyezését feliratokkal vagy egyéb módokon is segítik.
Széfer könyv.
Széfer Tora: a Tóra könyve. lsd.: Tóra
Széfer Zichronot emlékezések könyve
Szidur imakönyv, melyben a hétköznapi, a szombati és néhány fontosabb ünnepi ima található.
Takkanot alapszabályok
Talit imaköpeny, az a négyszögletű kendő, amelyben az imádkozást végzik. Hosszában a szélein fekete vagy sötétkék csíkok díszítik. Az ókorban általános viselet volt, ma már csak az imáknál használják.
Tfillin imaszíjak. Szíjakkal ellátott két bőrtok, melyekben pergamentekercsek vannak tórai szöveggel. Egyiket a bal karra, másikat pedig a fejre teszik fel a hétköznapi reggeli ima közben. Alkalmazásának törvénye a „S legyen jelül kezeden és homlokkötőül szemeid között, mert kéz erejével vezetett ki bennünket az Örökkévaló Egyiptomból.” (2Móz 13, 16) mondatra vezethető vissza.
Tóraékszerek a tórakorona, rimonpár, tóravért összefoglaló elnevezése.
Tóravért: fémből készült dísz, melyet az összecsomagolt tóratekercsre függesztenek, elsősorban díszítési céllal.
Tréfli eredetileg széttépettet jelent, mai értelemben a kóser ellentéte, tisztátalan, nem fogyasztható.
Credits
Hungarian Jewish Museum and Archives