MILEV

Browse Items (11 total)

  • 64_1125.jpg

    Sárgaréz. Görög vázát formáz. Testén medalionokban alakok, illetve azokon kívül is, valamint arab szerű írás a középső sávban. Az alsó sávban állatok sora, a felső sávban héber felirat. Tetején magas, szűkebb áttört rész.
  • 2005.1.jpg

    Sötétbarna bőr kötésű, fém domborítású lappal a borítóján. A dombormű Ráhel sírját ábrázolja. A bekötött könyv lengyel, a borító Becalél munka
  • becalel.jpg

    38. Becalél plakett
    A politikai cionizmus gondolatával párhuzamosan a zsidó nemzeti gondolat a kulturális élet területén is megjelent. Ekkoriban indult a héber nyelvújító mozgalom, melynek eredményeképpen az évszázadokon keresztül a szakrális szférába visszahúzódó héber nyelv újra beszélt nyelvvé vált. A nemzeti művészeti megteremtésének kísérlete egybeesett az európai szecessziós mozgalmakkal, és elméleti és stíluskérdésekben is nagy hatást gyakorolt rá. A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Az intézet nevét Becalélról, a salamoni szentély építőmesteréről kapta, aki a zsidó művészet első alakja volt, s aki amellett, hogy a kellő mesterségbeli tudása volt, istentől eredő elhivatottsággal is rendelkezett.
    A Becalél Akadémia megálmodója, szellemi és művészeti vezetője egy bolgár–zsidó szobrász, Boris Schatz volt. Az ő elképzelései szerint alakították ki a részlegeket, melyekben egy-egy kézműves iparág oktatása folyt. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, Izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni. A Becalélon a szecessziós összművészet (azaz Gesamtkunstwerk) jegyében az új zsidó életforma minden szükséges tárgyát igyekeztek művészi kivitelben megtervezni és előállítani. Az előállított termékek jelentős része hétköznapi használati tárgy volt: szőnyegek, bútorok és edények, a többi pedig dísztárgy.
    A tárgyak stílusának kialakításánál a cionista eszmények által diktált stiláris elemeket használták. Ezek kialakításához gyűjtötték a tradicionális zsidó kézműves termékeket, és azok mintakincsét aktualizálva és új elemekkel bővítve alakították ki a jellegzetes, szecessziós Becalél stílust.
    Mintakincsükben elsősorban a héber betűk és az izraeli növények, állatok, tájképek részletei domináltak. Theodor Herzlnek, a modern politikai cionizmus megálmodójának profilja korai halála után nagyon hamar ikonikus szimbólumává vált a tárgyaknak.
    Herzl emlékplakettjét a Becalél vezető művésze, Boris Schatz készítette el bronzból.
    A budapesti Zsidó Múzeum 1936-ban felvette a kapcsolatot a Becalél Akadémiával, ami igazi szellemi áttörésnek számított, hiszen a magyarországi zsidó közösség hagyományosan anticionista volt. A Herzl plakettet 1936-ban, műtárgycserével szerezte meg gyűjteménye számára a Magyar Zsidó Múzeum.


  • 64_1202.jpg

    Halálozási emléklap (Jahrzeit tábla) terve
  • _000000000.png

    Színes faliszőnyeg. Üveg alatt, keretben. Türkizkék kerete fehér ábrákkal díszített, alul és felül középen egy-egy héber szó. A középső mezőben Ráchel sírja (Machpela barlang, Hebron).
  • 64_1189.JPG

    Bibliai jelenet felirattal:
    "עֹבֵד אַדְמָתוֹ יִשְׂבַּע לָחֶם, "
    (Példabeszédek 28:19: A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel;)
  • 64_1147.JPG
  • 64_1169_2022.jpg
  • PA260040.JPG

    Sárgaréz. Mindkét tálka ugyanúgy néz ki. Peremén körben kétszálú fonatot mintázó díszítés fut körbe. A tányérka közepén Dávid csillag alak közepében a Becalél felirat olvasható.
  • _000000000.png

    Bronz. Herzl Tivadar.
    Felirata:
    אם תרצו א'ו זו אגדה
    "Ha akarjátok nem mese"
    Balra néző profil, mellette Mózes bottal, felirat: משה
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2