Browse Items (12908 total)
-
Fűszertartó Spice container
Részben aranyozott ezüst.. Kör idomú talppal, csipkés levélszerű talp-perem koronával. Talpán áttört leveles hatágú rozettával, fatörzs idomú és leveles szárral. Két oldalt apró, két plasztikus körtével. Közepén plasztikus nagy alakú körte formájú fűszertartóval. Áttört műves teteje vésett levelekkel ékített. Tetején öt karéjos kis rozettás gomb.
Két keresztbe tett kardot ábrázoló 12-es finomságot feltüntető jeggyel.Tags Catalog1916 -
Fűszertartó
Részben aranyozott ezüst. Kör idomú, boltozatos tagozott talpán trébelt levéldíszes koszorú. Plasztikus, ág idomú szárán alul négy gyümölcs (az egyik elveszett). Teteje körte idomú. Felső része poncolt alapon trébelt és indás virágok közt két lengyel sassal ékített. Kiemelhető galléros tető kupakján plasztikus, aranyozott lengyel sas. 12-es finomságú ezüstből készült.Tags Catalog1916 -
Brit milá takaró
Festett vászon. Tetején cakkos, piros-fekete betűkből álló szöveggel díszített drapéria. Leveles ágas keret. Közepén vörös betűs héber szöveg. Az egész takaró egyébként fekete betűs felirattal borított.
Felirata: ברוך (Áldás) -kezdetű, a körülmetélés alkalmával a Mohel által elmondandó áldás és ima szövege. -
Theodor Herzl levele Ágai Adolfnak
Theodor Herzl kézírásos levele a Die Welt levélpapírján -
Szobor makett: Debóra vagy Hungária alakja
Róna József (1861–1939) szegény lovasberényi zsidó családból származott, de tehetségével a korszak egyik neves szobrásza lett. „Legtöbb nagy műve a magyar nemzet nagyjainak hősi, gyakran monumentális megörökítése. Ő mintázta igen sok magyar város Kossuth-szobrát, több fővárosi szobrot, amelyek közül a legkiválóbb, a magyar fővárosnak is egyúttal legszebb emlékműve Savoyai Jenő lovas szobra, amely a budai várkertben áll” – így méltatta a művészt egyik nekrológja. A Zsidó Múzeum megszerezte a szobrász több művének gipszmásolatát is, amelyek múzeumi kiállításával hangsúlyozni kívánták a zsidó művészek társadalmi integrációját,
nemzeti érzéseit. 1933 óta része a gyűjteménynek az itt kiállított mű, amely egy végül meg nem valósult hősi emlékmű tervezete, középen Hungária alakjával. -
-
Persely
Ezüst, koporsó idomú. A beteg ágy és a halotti ágy, a halottmosás és a sír vésett jeleneteivel. Oldalán nagy kengyeles fül. Kiszélesedő persely lyukas előlapján a halott vitel jelenetével és gazdag héber felirattal:
נעשה מקופת הצדקה דח''ק
ג''ח ע''י אלופים גבאים חר''ר
משה ליב יידלס וחת מו''ה
יוסף גלוגי ועי אונטער
גבאי הר''ר איזיק פעציל והר''ר
אברם פאלאר דק''ק פעסט
צדקה תציל ממות
יבא משיח במהרה
בלע המות לנצח
Készíttetett a Szent Egylet pénztárának a pesti Szent egylet elöljáróitól: Mojse Léb Jidelaés a művelt José Glogántól és a helyettes elöljáróktól: Eitzik Pecil, és Ábrahám Polláktól.
A jótétemény megment a haláltól. /Salamon példabeszédének 10.f. 2. vers /Jöjjön a mi megváltónk és törölje a Halált örökre. Jesaiás 25. f. 8. vers)
A kis időszámítás 563. éve (1803)
Vésett, 34-es számmal -
-
Szentföldi homok üveggömbben
Fürst Aladár, a budapesti zsidó fiúgimnázium tanára és a Zsidó Múzeum munkatársa 1924 májusában a Szentföldre látogatott, majd úti élményeit még abban az évben publikálta. A rövid beszámolóban leírja a hajóutat és a megérkezést, amelynek során kelet-európai kivándorlókkal is találkozott. Írásában bemutatja az évszázadok óta a négy szent városban: Jeruzsálemben, Tiberiáson, Cfáton és Hebronban élő zsidók mindennapjait, és részletesen ír az új jisuvok (közösségek), a Rothschild báró támogatásával létrejött kolóniák és a zsidó iskolák életéről is. „Minden zsidó, aki csak teheti, iparkodjék életében legalább egyszer ellátogatni arra a földre, »melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ígért« szent emlékeket idézni a szép múltból, munkát kérni a küzdelmes jelenből …” – írja Fürst. Ő maga az élményeken kívül emlékként egy maroknyi földet hozott a Kidron-völgy sivatagjának homokjából, amelyet később a múzeumnak ajándékozott, 1940-ben pedig végleg Tel-Avivba költözött. -
Emléklap az Egyenlőségnek
Az emancipálódó zsidó közösség legbefolyásosabb sajtóorgánumát, az Egyenlőséget 1881-ben alapította Bogdányi Mór, amely már az 1882-es tiszaeszlári vérvádper idején jelentőssé vált azzal, hogy rendszeresen tudósított a per tárgyalásáról. Szabolcsi Miksa, majd fia, Lajos főszerkesztősége idején a lap országos visszhangot kiváltó cikkeivel a neológ zsidó közélet megteremtőjévé és irányítójává vált. Az Egyenlőség hasábjain merült fel először egy magyar zsidó múzeum létrehozásának gondolata is. 1938-as betiltásáig a lap rendszeresen közölt a múzeummal, a múzeumi gyűjtemény fejlődésével kapcsolatos cikkeket. 1930-ban az újság félszázados jubileumát nyolcnapos ünnepségsorozattal köszöntötték, amelyen szinte minden hitközség és zsidó egyesület részt vett. A gratuláló levelek ezrei között kapta a szerkesztőség a Magyar Zsidók Egyesületének ezüstlemezre vésett emléklapját, amelyet az akkori főszerkesztő, Szabolcsi Lajos helyezett el a lap bábáskodásával megszületett Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében.
Felirata:
„Az Egyenlőségnek 50 éves jubileumára a magyar zsidóságért folytatott fáradhatatlan küzdelmének emlékére hálás szeretettel a Magyar Zsidók Egyesülete.”
Budapest, 1930Tags 50objects