MILEV

Browse Items (137 total)

  • Nyomtatvány, selyem -bársony kötés, hímzett. Sziddur német fordítással. Fordította: Letteris
    Világos bársony kötés. Fedelén rátett, hímzett medallionban gloriette és német szöveg. Hátsó fedelén hímzett arany virágcsokorban monogramm. Díszes, aranyozott kapocs, a lapok szélei aranyozottak. Belső címlapján a tulajdonos fényképével
  • Ezüst. Talpas serleg, virág alakú, kehelyszerű. Sima test, magyar nyelvű felirattal: "Özv. Friedmann Gusztávné elnök asszonynak. Menzánk önfeláldozó bölcs vezetőjének hálás emlékezetül a budai zsidó diákjóléti szakosztály intéző bizottsága." Talpán: 1928 június 16.
  • Bádog. Hengeres test, nyitható fedéllel. A pénz számára kiemelkedő nyílás. Festett, Felirata: A Pesti Izraelita Nőegylet javára.
  • A zsidó közösségekben alapvető érték az önkéntes jótékonyság és a jótékony célú adomány, a cedaka. Az emancipáció előtti korszakban, a hátrányos jogi helyzetben lévő közösségekben a különféle jótékonysági egyletek biztosították a zsidó közösségek szegényebb, társadalmilag hátrányos helyzetű tagjainak ellátását. A kiterjedt szociális hálónak mindenki részese: aki megteheti, adományokkal támogathatja a segítő egyletek munkáját, aki rászorult, az pedig ezek segítségével kerülhet olyan helyzetbe, hogy adományozhasson.
    Az egyik legfontosabb parancsolat a „szaporodjál és sokasodjál”, ezért a házasságok elősegítése elsődleges fontosságú. A szegény lányok méltó kelengyéhez juttatása olyan magasabb célnak minősült már az ókorban is – a foglyok kiváltásához hasonlóan – amiért még a judaizmus legszentebbjét, tóratekercset is el szabad adni.
    Magyarországon a 19. század közepén engedélyezték hivatalosan, hogy zsidók letelepedjenek és ingatlant bírhassanak a városokban. A modern nagyvárosi életforma kialakulása új társadalmi problémákat teremtett, melyekre a régi hagyományok adaptálásával új válaszok születtek. Ekkoriban alakultak a zsidó nőegyletek, olyan helyzetek orvoslására, melyek szinte ismeretlenek voltak a tradicionális közösségekben. A nagyvárosokba fiatal emberek, fiatal családok költöztek, anélkül a népes családi háttér nélkül, ami a falusi vagy kisvárosi életben még jellemző volt. Ha ilyen viszonyok között egy nő egyedül maradt, magának kellett a megélhetését biztosítania, gyermekeit felnevelnie. A nőegyletek tevékenységi körét az ilyen gondok alakították: ekkoriban alakultak a zsidó leányárvaházak, az özvegy nők otthonai és a női foglalkoztató műhelyek.
    A család és anyagi háttér nélküli lányokat a nőegylet adta férjhez, ők adták az önálló háztartás felállítását biztosító kelengyét is. Az anyagi alapok megteremtésében bárki szerepet vállalhatott, a adományok összege többnyire szerény volt, viszont szinte mindenki részt vehetett benne.
    A budai zsidó nőegylet ezüst adománygyűjtő perselyét a felirata szerint a szegény arák kiházasítására gyűjtő perselynek használták.
    Feliratai:
    A BUDAI IZR. HITKÖZSÉG
    Adományok szegény arák támogatására
    הכנסת כלה
    Dr. Szabolcsi J. elnöksége alatt
    1910
  • Az imakönyvet a címlappal szemközti dedikációs oldal bejegyzése szerint Koppel ben Jirmija Broda ajándékozta jegyajándékul menyasszonyának, Gitl bat Zavel Leitersdorfnak 1750–51-ben. Gitl családja eredetileg Kismartonból, a mai Eisenstadtból származott, majd a 18. század elején Bécsbe költöztek. 1758-ban Gitl apja kiváltságlevelet kapott Mária Teréziától. A gazdag család megrendelésére több illusztrált kézirat készült, mert a gazdag zsidó családokban a könyvnyomtatás felfedezése után is szokás maradt a kéziratos, illusztrált luxus–imakönyvek használata. A mindössze huszonhét pergamenlapot tartalmazó kis imakönyvecskében tíz színes festett kép van. A könyvet Mesullam Ziml másolta és illusztrálta Polnán, 1750-51-ben. Neki más gyűjteményekből több műve is ismert, elsősorban bécsi megrendelésekre dolgozott az 1700-as évek első felében. A zsidó vallásban a nőkre három vallási parancsolat teljesítésének kötelessége hárul. A három legfontosabb női teendő a szombati gyertyák meggyújtása, a kenyérsütés során egy kis darabka tészta elégetése a jeruzsálemi szentélyre való megemlékezésként, és a rituális fürdőben való havonkénti megtisztulás. A 18. századi írásmagyarázó, a Vilnai Gaon szerint a három cselekedet kezdőbetűiből a héber „báj” szót kapjuk. Egyebek mellett ennek a három kötelességnek a teljesítése látható az imakönyvecske illusztrációin. Ezek mellett az imakönyv az étkezéshez kapcsolódó áldásokat, az étkezés utáni imát, valamint a purimi és hanukkai imádságokat tartalmazza. A hanukkai ima illusztrációja jellemző a női imakönyvekre. A férfiaknak szánt könyvekben a hanukkai ima mellett a menórát gyújtó férfi alakja szerepel, míg a női könyvekben ezen a helyen Judit látható Holofernes levágott fejével. A hagyomány szerint a gyönyörű Judit sós kecskesajttal, majd borral kínálta Holofernést, majd a lerészegedett férfi fejét levágva Judit megszabadította városát, Betuliát az ellenségtől. Judit alakját a zsidó néphagyományban a hanukkai történetben szereplő Hasmóneus családdal is összekapcsolták.

    Illusztrációk: Rózsaszín, kék, sárga és arany színekkel
    Illustrations: Pink, blue, yellow, and gold colors
    2b: Dedikációs lap zöld alapon aranyfestésű virágokkal keretezve / Dedicatory page on green base with flowered frame containing gold paint 
    3a: Címlap - Bal oldalon Mózes a botjával, jobb oldalon  Dávid a hárfával. Fent két angyal között levita az öntőkannával, lent városkép, jövőbeni Jeruzsálem.  / Title page: Moses with his staff on the left, David with harp on the right. A Levite with pitcher between two angels on the top. City panorama - apparently Jerusalem of the future - at the bottom. 
    5a: Az étkező család / The family at meal
    7a: Hámán fiai az akasztófán, az előtérben zsidók / Haman's sons on the gallows, Jews in the foreground
    7b: Judit Holofernes fejével; balra égő menóra / Judith's with Holofernes' head; a lit menorah on the left
    16b: Az orvos eret vág egy nőn / A physician cupping a woman
    17b: A chala tésztájából vett darabka elégetése / Burning a piece of dough (Challah)  
    18b: Nő a rituális fürdőben / Woman in ritual bath (Mikvah) 
    19b: Péntek esti gyertyák meggyújtása / Lighting the Shabbath candles
    21a: Esti ima elalvás előtt / Prayer before going to sleep 
  • Amíg a nők otthon szültek, fontos feladatot kaptak a szakképzett segítők, a bábák. A bábaság volt az első államilag felügyelt, oktatott és fizetett, elismert női foglalkozás. Az 1770-es évektől létező, egyetemek tanfolyamain történő bábaképzésben való részvételt II. József 1787-es rendelete tette lehetővé zsidó nők számára. Az 19. század végére az összes bábák negyede zsidó volt. A zsidó asszonyok általában ragaszkodtak a zsidó bábához, mert így elkerülhették a bábakeresztséget, azaz a gyermek erőszakos elkeresztelését. A bábák gyakran közreműködtek a körülmetéléseknél is, biztosítva a szakszerű egészségügyi felügyeletet.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2